Keszthely, 2023. december 17., vasárnap ( MTI ) – A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap.
Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ( MNV ) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével. Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság – mondta, hozzátéve, hogy a keszthelyi kastélyegyüttes idén mintegy 260 ezer látogatót vonzott, ami bizonyítja, hogy ezeknek az épületeknek a jól szervezett működtetésére nagy igény van. Ebbe a körbe tartozik még a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély.
A keszthelyi Festetics-kastély ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
“Ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt” – fogalmazott a miniszter. A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy “nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe” – ismertette az építési és közlekedési miniszter. Hozzátette, hogy ennek a programnak kettős a célja. Egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy “nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.
“Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Kastély és Várprogram folytatása” – mondta. Lázár János arról is beszélt, hogy Keszthely és térsége a magyar turisztikában különleges szerepet foglal el, és a kormány azt szeretné, hogy a város turistákkal és nélkülük is élhető legyen. E cél elérése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség Keszthely és Hévíz fejlesztését kiemelt célként kezeli és újabb nagyberuházásokat tervez.
Mindemellett a kormány szeretné 2024-ben újraindítani a 76-os út kétszer két sávos autópályává bővítését mintegy 400 milliárd forintból Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között – mondta, hozzátéve, hogy ez az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet. Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a térségben élők tudják, milyen gazdag örökség őrzői. A Festeticsek nem csak jelentőset, hanem maradandót is alkottak – emelte ki, hozzátéve, hogy a térség szellemi és kulturális tekintetben azon az alapon nyugszik, amit a Festeticsek letettek és a jövőbeli fejlesztési elképzelések is alapvetően a “festeticsi örökségen” alapulnak. Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás részeként felújították a kiskastélyt, amiben a Festetics-család és a gazdaság mindennapi életét mutatják be. A gazda istállóban egy többfunkciós közösségi teret alakítottak ki, a gulya istállóban a lovas életet és a lóversenyzést mutatják be, a borjú istállóban pedig egyebek mellett a lótenyésztés tudományát ismerhetik meg a látogatók. Kitért arra is, hogy idén mintegy 1,3 millió látogatót fogadtak a helyszíneiken és kétszer annyi eseményt valósítottak meg, mint 2022-ben.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?