Te megbocsátanál annak, aki meg akar ölni — és ezért többször a hasadba és a karodba lő egy pisztollyal? II. János Pál pápának köszönhetjük a világ egyik legmegrendítőbb megbocsátását!

A 20. század végének egyik legmegrázóbb, mégis legmeghatóbb eseménye 1981. május 13-án zajlott le a Vatikán szívében, a Szent Péter téren. II. János Pál pápa, a lengyel származású egyházfő, akit 1978-ban választottak meg Szent Péter utódjának, épp több ezer hívő között haladt el nyitott pápamobilján, amikor lövések dördültek el. A merénylet, amely az egész világot sokkolta, nem csupán a modern történelem egyik legsúlyosabb támadása volt az egyházfő ellen, hanem egyben az emberi megbocsátás és hit diadalának is bizonyult.

A pillanat, amikor Mehmet Ali Ağca a tömegből a pápára szegezte a fegyverét, és tüzelni kezdet

A merénylet napján, 1981. május 13-án, délután fél hat körül, a Szent Péter téren összegyűlt hívők közé hajtott be a nyitott járművön ülő II. János Pál. Miközben áldását osztotta a tömegre, hirtelen négy lövés dördült el. A pápa összeesett, súlyos hasi és karsebeket szenvedett, a tömeg pedig pánikba esett. A biztonságiak azonnal kórházba szállították a vérző egyházfőt, ahol többórás műtét során sikerült megmenteni az életét. A támadót, a 23 éves török szélsőjobboldali terrorista Mehmet Ali Ağcát a helyszínen elfogták. Ő korábban egy baloldali újságíró, Abdi İpekçi meggyilkolása miatt is körözés alatt állt, és hamis útlevéllel érkezett Olaszországba.

A gyógyulás hetei alatt a pápa rendíthetetlen hittel és méltósággal viselte a megpróbáltatásokat. Már a támadást követő napokban kijelentette, hogy életét a fatimai Szűzanyának köszönheti – hiszen éppen május 13-án, a fatimai jelenés évfordulóján történt a merénylet. Felépülése után, 1983. december 27-én II. János Pál pápa a világot meghökkentő lépésre szánta el magát: személyesen látogatta meg merénylőjét a római Rebibbia börtönben. A két férfi elmélyülten beszélgetett, a pápa megbocsátott támadójának, sőt, imádkozott érte. A találkozó végén Ağca – könnyek között – megcsókolta a pápa gyűrűjét, jelezve ezzel megbánását. A merénylet indítéka soha nem derült ki teljesen. Sokak szerint a háttérben a KGB vagy a bolgár titkosszolgálat állhatott, mivel a kommunizmust keményen bíráló lengyel pápa erkölcsi támogatása nagyban hozzájárult a kelet-európai rendszerváltozásokhoz. A támadás tehát politikai üzenet is lehetett – ám bizonyíték mindmáig nem került elő. Ağcát 2000-ben, közel húsz év börtön után, II. János Pál kérésére kegyelemben részesítették, majd kiadták Törökországnak, ahol további éveket töltött börtönben. 2010-ben szabadult.

Egy 1983 decemberében készült archív fotón, amelyet a L’Osservatore Romano vatikáni újság tett közzé, II. János Pál pápa találkozik Mehmet Ali Ağcával, Ağca római börtöncellájában.

II. János Pál pápa életét a hit, az emberi jóság és a megbocsátás szelleme hatotta át. A Szent Péter téri merénylet nem megtörte, hanem megerősítette őt: a gyűlölet helyett a szeretet útját választotta. A világ előtt példát mutatott arra, hogy még a legsúlyosabb bűnök felett is győzedelmeskedhet a megbocsátás. 2005-ös halála után kilenc évvel, 2014-ben szentté avatták – életútja és cselekedetei azóta is az emberi hit, béke és megbocsátás örök jelképévé tették. A május 13-i merénylet tehát nemcsak a modern egyház, hanem az egész emberiség történetének egyik legmegrendítőbb, ugyanakkor legfelemelőbb pillanata maradt.