Posted in

Soha nem látott felvételek készültek egy teljesen elszigetelten élő titokzatos amazonasi törzsről!

Az Amazonas esőerdejében készített új fotók egy eddig kevéssé ismert őslakos közösség, a Massaco törzs életét tárják fel. Az automata kamerák által rögzített képek bepillantást engednek e virágzó közösség mindennapjaiba. A Massaco törzs létszámát jelenleg 200-300 főre becsülik, ami több mint kétszerese annak, amit az 1990-es évek elején a brazil őslakos népek nemzeti alapítványa ( Funai ) felmért. Azonban a csoport pontos származása és története továbbra is rejtély, ahogyan azt Altair Algayer, a Funai ügynöke elmondta. Ő az, aki 2019-ben kamerákat helyezett el az esőerdőben, hogy többet tudjanak meg erről az elszigetelt közösségről. – írja a The Guardian. 

A törzs tagjai erőteljesen védik területüket a kívülről érkező fenyegetésekkel szemben. Az agráripar, a drogkereskedők és más behatolók által jelentett veszélyekre reagálva a törzs álcázott fatüskéket helyezett el a területén, amelyek arra szolgálnak, hogy átszúrják a behatolók lábát vagy járműveik gumiabroncsait. A Massaco törzs híres a vadászati technikáiról is: közel három méteres íjakat használnak, amelyek hatékonysága a vadászatra és a védekezésre egyaránt alkalmas. A Massaco közösség különleges abban, hogy más őslakos csoportokkal ellentétben, a környezeti pusztítás ellenére is növekszik. A legújabb, 2023-ban készült műholdfelvételek kiterjedt településeket mutatnak, amelyek hosszúházakból és megművelt földparcellákból állnak. Ezek a települések Brazília, Peru és Venezuela határvidékén találhatók, és a közösség gazdálkodásának és fennmaradásának bizonyítékai. Brazília 1987-ben vezette be az úgynevezett „érintkezést tiltó politikát”, amely az elszigetelt törzsek védelmét szolgálja. Ez a politika tiltja a külső közvetlen kapcsolatfelvételt, így megakadályozza a halálos fertőző betegségek terjedését, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek az immunológiailag sérülékeny őslakos közösségekre. A sikeres kezdeményezést más országok, például Peru, Kolumbia, Ecuador és Bolívia is átvették, hozzájárulva az őslakos közösségek fennmaradásához.

 


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

 

Az Amazonas és a Gran Chaco régióban jelenleg 61 elszigetelt őslakos csoport él, ám az illegális földrablások, erdőirtások és egyéb környezetkárosító tevékenységek folyamatos fenyegetést jelentenek. A kutatók szerint a térség biológiai sokfélesége és az őslakos népcsoportok kulturális öröksége veszélybe kerülhet, ha nem sikerül hatékonyabban megfékezni ezeket a problémákat. Összességében a Massaco törzs példája rávilágít arra, hogy az elszigetelt közösségek, ha megkapják a szükséges védelmet és tiszteletben tartják az életmódjukat, képesek virágozni, miközben megőrzik kulturális és természeti környezetüket.

 

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?