Posted in

Ritka érméket találtak a Júdeai sivatagban, a Bar Kochba lázadás idejéből!

Pár hete négy ritka érmét találtak a Júdeai-sivatagban, melyek közel 1,900 évesek, azokra az időkre datálódnak, amikor a zsidó nép felkelést indított a Római Birodalom ellen.

A 4 fellelt érme ( A kép forrása: Emil Aladjem/Izrael Régiségügyi Hatóság )

Az érmeket a Mazuq Ha-he’teqim Természetvédelmi Területen fedezték fel, mely a Nyugat-pusztában található. Az érmék a Bar Kokhba (  Bar-Kochba, Bar Kohba, családnevén Simon ben Kosziba ) felkelés idejéből ( i.e. 132-135 ) származnak, amikor is a zsidó nép lázadást szított a Római Birodalom ellen. Bár a lázadás kezdeti sikereket hozott, a rómaiak ellenlépései tömeges mészárlást eredményeztek. „Ötszáznyolcvanezer azoknak a férfiaknak a száma, akiket  különböző rajtaütések és csaták során öltek meg, és azoknak a száma, akik az éhínségben, betegségben és tűzvészben vesztették életüket… így szinte majdnem egész Júdeát elpusztították”, írta a római történész, Cassius Dio „Római történelem” című könyvében ( Earnest Cary fordításában ). Bár Dio által megadott halálozási adatok pontossága vitatott, kétségtelen, hogy igen magas volt a halottak száma, és a térségben több barlangot is találtak, ahol menekültek rejtőzhettek el a római hadsereg elől.

A lázadás rövid története

Bar Kochba, a lázadás vezetője  aki különlegessége miatt kiemelkedett a lázadok közül: hősként, karizmatikus vezetőként és szigorú fegyelmezettséggel irányította hadseregét. Sokan Messiásként tekintettek rá. Azonban a lázadás sikertelensége után Bar Kochba megítélése megváltozott. Néhányan Bar Kochbát “Bar Kuzibának” nevezték, ami a hazugságot vagy csalódást jelenti. A lázadás jelentős változásokat hozott Izrael földjén a zsidó nép számára.

A Bar Kochba lázadás okai:

  • A zsidó nép súlyos gyűlöletet érzett a rómaiak iránt, akik súlyos adókat vetettek ki rájuk, elfoglalták földjeiket és kényszermunkára kényszerítették őket.
  • A nép egy része úgy gondolta, hogy eljött a Messiás ideje, és a római birodalommal szembenállás felgyorsítja a megváltást. Rabbi Akiba ( Akiba ben Joszef ), Bar Kochbát „messiási királynak” nevezte. Ugyanakkor Hadrianus császár ígéretet tett Jeruzsálem és a Templom helyreállítására, de valójában bálványokat helyezett Jeruzsálembe, és Jupiter templomát építette a Templomhegyen. A zsidók többsége úgy érezte, hogy Isten nevéért kell harcolniuk. Hadrianus császár betiltotta a körülmetélést, ami a zsidó identitás és vallásgyakorlat alapja volt.
  • Míg a lázadás szellemi vezetője Rabbi Akiba volt, Bar-Kochba irányította az ellenálló katonákat, tulajdonképpen ő volt a “katonai” vezető.

A felkelés középpontja Jeruzsálem körül, a Júdeai-sivatagban és a Holt-tenger térségében volt. A lázadás másik központja Beitar város volt, délre Jeruzsálemtől. A lakosok többsége támogatta és részt vett a lázadásban. A lázadást gondosan tervezték meg és készítették elő. Megerősítették a településeket, kiásták a földalatti menedékhelyek hálózatát, tárolókat építettek gabonának és víztározóknak, fegyvereket halmoztak fel, és felkészültek fegyverek gyártására és javítására. A katonákat kiképezték a reguláris és gerilla-harcra is. A lázadók sikerrel támadták meg Jeruzsálemet. Két évvel később a rómaiak Julius Szeruszt küldték Britanniából a Szentföldre, hogy vezesse a nagy túlerőben lévő római hadsereget. A rómaiak városról városra haladtak, megostromolták és elfoglalták azokat. Végül Beitar, a lázadás főhadiszállása vízhiány miatt esett el. Bar-Kochbát végül kardélre hányták a beáramló római katonák.

Miután a lázadás elbukott, a rómaiak teljesen elpusztították a Júdeai zsidó településeket. A zsidók kisebbségbe kerültek az országban, és rabszolgának adták el őket a Földközi-tenger térségében. A birodalomban annyi zsidó rabszolga volt, hogy egynek az ára alacsonyabb volt, mint egy ló takarmánya. Sokan kivándoroltak, főleg Babilóniába, ahol már jelentős zsidó közösségek voltak. Galilea lakói nem vettek részt a lázadásban, így településeiket nem támadták meg. A lázadás júdeai menekültjei ott találtak menedéket. A zsidóknak tilos volt Jeruzsálemben letelepedni, és oda csak a Templom pusztulásának gyásznapján léphettek be. A tilalmat megszegőket azonnal kivégezték.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az aztékok embereket is feláldoztak isteneiknek. 1487-ben 20000 embert mészároltak le, áldozatul a Tenochtitlanban található templom felszenteléséhez.

Az  érmék

Az egyik érme ősi héber felirattal, amelyen ez áll: „Eleázár, a pap”. ( A kép forrása: Emil Aladjem/Izrael Régiségügyi Hatóság )

Az érmek egyikén héber felirat olvasható, mely „Eleazar a Főpap”-nak fordítható, valószínűleg Eleazar Hamod’ai, egy rabbi nevére utal, aki Beitar városában élt, a lázadás központjában, állítja az Izraeli Régészeti Hatóság képviselője. Eleazar a Talmud beszámolója szerint Beitarban halt meg, valószínűleg a lázadás idején. ( Jeruzsálemi Talmud Ta’anit 4:5 ). Eleazar neve mellett egy datolyapálma ábrázolása látható.

Az „Eleázár, a pap” érme másik oldala, a szőlőt ábrázolva, körülötte az „Izrael megváltásának első éve” szöveggel, ősi héber írással.( A kép forrása: Oriya Amichay/Izrael Régiségügyi Hatóság )

Továbbá, az érme másik oldalán egy másik héber felirat olvasható, mely „Izrael megváltásának első éve”-t jelent, ami azt jelzi, hogy az érme i.e. 132-ben készült, a lázadás első évében, állítja a közlemény. Emellett szőlő is látható a domborművön. A három másik újonnan felfedezett érmen pedig „Simeon” felirat olvasható, mely valószínűleg Simeonra ( vagy Simonra ) utal, a lázadás “katonai” vezetőjére, állítja az Izraeli Régészeti Hatóság.

Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói 2017 óta végzik a Júdeai-sivatagban a feltáró munkákat. Azóta számos értékes lelet került elő, többek között római kardok és egy ősi tekercs, melyen Zakariás könyvének egy része található. A munka jelenleg a Murabba’at barlangok, Hevra romok feltárásával folytatódik, ahol a helyi lakosság önkéntes munkáját is bevonják.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?