Érdekességek, történelmi “pillanatok” a numizmatikában

Érdekességek, történelmi “pillanatok” a numizmatikában

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc
  • Az alábbiakban néhány érdekességről írunk,  érmékről, a numizmatika történelméből, érdekesebb történelmi pillanatról!

    Egyesült Államok

    • Alabama államiságának századik évfordulójára 1919-ben került sor, de ennek emlékére fél dollárt csak 1921-ben bocsátottak ki (jobb későn, mint soha!).

    • A „szabadságot” gyakran istennőként vagy más nőként ábrázolják az egyesült államokbeli érméken, de amikor megkérdezték, Augustus Saint-Gaudens szobrászt, azt mondta, hogy a szabadság ideális ábrázolása egy fiatal fiú ugrándozása lenne.
    • Az 1792-es ezüst féldime minta volt, vagy rendszeres kiadás? A vitát hosszasan ismertette Harold P. Newlin 1883 -as, fél fillérről szóló monográfiája (szerinte ez egy rendszeres érme). Ma már szinte mindenki egyetért ezzel.
    •  Az 1974-es keltezésű alumínium Lincoln-centeket 1973-ban verték. Az 1964-D béke ezüstdollárokat pedig 1965-ben.
    • A marylandi gyarmatnak volt saját pénzverdéje 1660 körül? Vannak ilyen engedélyek és említések is, de amennyire ismert, az összes marylandi érmét Angliában verték.
    • A világ legnagyobb numizmatikai szervezete az American Numismatic Association, amelyet 1891 -ben alapítottak. Ez az egyesület rendelkezik a világ legnagyobb keringő numizmatikai anyagával. A központban található a World Money Museum.
    • 1962-ben Michiganben rendezték meg az érmegyűjtők első nemzetközi konferenciáját. Az Amerikai Numizmatikai Szövetség támogatta, és közel 400 000 érmegyűjtőt vonzott a világ minden tájáról

  • Világ
    • Az első város a világon, amely saját aranyat vert, az olaszországi Firenze volt. Ez a jelentős esemény 1252-ben történt.
    • Nagy-Britanniában találták meg a legrégebbi római érmét, amely körülbelül 2224 éves volt. Ezt az érmét ie 211-ben verték. Az érme egyik oldalán Róma istennő képe, míg a másik oldalán Pollux és Castor mitikus ikerlovak képe látható.
    • Manapság a régi érmék gyűjtése sok ember hobbija szerte a világon. De az ókorban királyi hobbinak tekintették. Az érméket a királyok, a királynők és a nemesek egyaránt gyűjtötték.
    • Az ókori Indiában a cowrie kagylót fontos gazdasági eszközként használták érmék helyett. Ezeknek akkoriban nagy értéke volt. Valójában a Védában található a legkorábbi utalás az érmékre Indiában.

    Hirdetés

    • 1940-ben az oroszországi Gorkijban ezüstpénzeső esett az egész városban. Ezt egy tornádó okozta, amely felemelt egy ezüstpénzekből álló régi pénzesládát. Ahogy a szél tovább vitte, érmék hullottak az égből, szerte a városban.
    • A Ming-dinasztia uralma alatt Kína bocsátotta ki a világ legnagyobb bankjegyét. 1917-ben Románia bocsátotta ki a világ legkisebb bankjegyét.
    • Egy tudományos kísérlet után kiderült, hogy az érméknek nincs sajátos szaga. Az érmékből származó szag inkább az emberi testszagra jellemző. Érezni lehet a vas szagát, amely a bőrből szabadul fel, miután a fém megérintése után az olaj kiválasztódik a testéből.
    • A numizmatika, vagyis az érmék tanulmányozása az európai reneszánsz idején kezdődött. Ez része volt annak az erőfeszítésnek, hogy újra felfedezzünk mindent, ami klasszikus.
HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin ( PDF )

Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül >>>

Kereskedelmi dollár, Nagy-Britannia ( 1895 – 1935 )

Biztos láttatok már, vagy esetleg gyűjteményetekben is van, kereskedelmi dollár, az úgynevezett "trade dollár", "trade pénz". Ha még nem hallottál >>>

Kincsleletek régen: A sanduri érmekincs ( 1863 )

A sanduri érmekincsként ismert régészeti leletet, 1863-ban találták, a Feröer-szigeteken, Sandurban. Ez a legrégebbi érmekincs, amelyet a szigeteken találtak, 98 db ezüst >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?