Tíz császár, két köztársaság és 320 év. Megszűnik nyomtatott formában a világ legrégebbi napilapja!

A világ legrégebbi napilapja 2023. 06.30-án jelent meg utoljára nyomtatott formában. A “Wiener Zeitung”, amelynek első száma 1703. augusztus 8-án debütált, a jövőben csak online lesz elérhető.

A “Wiener Zeitung”, a világ legrégebbi napilapja, beszüntette nyomtatott kiadását. „116 840 nap, 3839 hónap, 320 év, 12 elnök, 10 császár, 2 köztársaság, 1 újság” – olvasható az állami, de szerkesztőileg független  kiadvány utolsó címlapján. A “Wiener Zeitung” a jövőben megjelenik az interneten. Havi nyomtatott kiadást azonban terveznek. Összesen 63 szerződésbontás kapcsolódik az átálláshoz. A szerkesztőség létszáma 35 fővel 20 főre csökken – közölte a cég. 

A “Wiener Zeitung” eredetileg “Vienneric Diarium” néven alakult. Az 1703. augusztus 8-i első kiadásban az volt a program, hogy tárgyilagosan terjesszen híreket, „ékesszóló és költői kommentár nélkül”. Az újságnak jutott például az a megtiszteltetés is, hogy 1768-ban egy koncert kapcsán beszámoljon „egy különlegesen tehetséges” 12 éves gyermekről. Az illetőt Wolfgang Amadeus Mozartnak hívták. Az utóbbi időben azonban a minőségi médiumként ismert újság csak napi nyolcezer körüli nyomtatott példányban kelt el. A nyomtatott kiadás azért szűnt meg, mert egy törvénymódosítás után megszűnt a legfontosabb finanszírozási forrás: korábban a “Wiener Zeitungban” kellett térítés ellenében megjelenni a cégjegyzékbe való bejegyzéseknek. Mostanra átállt az online bejelentésekre. Az ÖVP konzervatív kancellárpárt és a társkormányzó Zöldek döntését az ellenzék és a Wiener Zeitung szerkesztői bírálták.

Andreas Babler, az SPÖ főnöke a “Wiener Zeitung” nyomtatott változatát “keserű napnak nevezte Ausztria mint médiahelyszín és kulturális ország számára”. Bejelentette, hogy keresni fogja a módokat és eszközöket a nyomtatott napilap visszaszerzésére, amint helyreáll a kormányzati felelősség. 

Harag, melankólia és szomorúság

Thomas Seifert, a Wiener Zeitung főszerkesztője az APA osztrák sajtóügynökségnek elmondta, hogy düh, melankólia és szomorúság keverékét érezte a 320 éves újságtörténet végén. A kormánynak nem sikerült vevőt találnia.

“A viharos idők az újságírás számára a demokrácia számára is nehéz időket jelentenek” – mondta ma egy szerkesztőség, amelyben több, nem pedig kevesebb minőségi újságírásra szólított fel.

Az utolsó szám interjúkat is tartalmaz Franz Vranitzky és Wolfgang Bowl volt osztrák kancellárokkal. Arnold Schwarzenegger is megtalálható az utolsó számban. A Der Standard újságnak adott interjújában Seifert azt mondta, hogy a nosztalgia és a melankólia lesz az utolsó szám vezérmotívuma. Az újság utolsó példányszámát 50 000 példányra emelték. A több mint három évszázados története során a lapot mindössze egyszer zárták be 1939-ben, miután Ausztriát bekebelezte a Harmadik Birodalom. De a Wiener Zeitung 1945-ben ismét újra indulhatott, miután Ausztriát a szövetséges hatalmak vonták az ellenőrzésük alá. A Wiener Zeitung napilap megszűnése után az alsó-szászországi Hildesheimer Allgemeine Zeitung tekinthető a legrégibbnek, a német napilap először 1705-ben jelent meg nyomtatva.

Forrás: tagesschau.de, Zehn Kaiser, zwei Republiken und 320 Jahre