Hirdetés


Pénzérmék, ékszerek, viseleti tárgyak, fegyverek, valamint sírok és harangtöredékek kerültek elő Miklapuszta középkori templomának feltárása közben!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Kalocsa, 2023. november 5., vasárnap ( MTI ) – Pénzérmék, ékszerek és viseleti tárgyak, fegyverek, valamint sírok és harangtöredékek is előkerültek az elmúlt hetekben a Bács-Kiskun vármegyei Miklapuszta középkori templomának feltárása közben – közölte a kalocsai Viski Károly Múzeum főmuzeológusa az MTI-vel.

A leletek ( A kép forrása: a Harta Története – Hartai Történetek Facebook-oldala )

A feltárást vezető Lantos Andrea régész elmondta: az elmúlt években a múzeum munkatársai több Kalocsa környéki középkori templomot is kutathattak, így a sármégyi, a máriaházi, valamint a dunapataji református templomot. Korábban Székely György kutatásának köszönhetően a dunapataji Szent Tamás-dombi templom vált ismertté. A feltárások, illetve a Kecskeméti Katona József Múzeum Bács-Kiskun vármegyében végzett egyházi topográfiai kutatásának köszönhetően egyre több információval rendelkeznek a Kalocsai Sárköz egyházi épületeiről.

A feltárás helyszíne ( A kép forrása: a Viski Károly Múzeum Facebook-oldala )

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott )  vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy  280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és  egy francia hajó húzta ki a vízből.

A legutóbbi kutatások során Harta-Mikla középkori templomát tárhatták fel. A lelőhelyet az elmúlt években sikerült beazonosítani. Harta északkeleti, ma Miklapusztának nevezett részét a középkorban Mikla, Mikola néven említik, a nevet valószínűleg templomának védőszentjéről, Szent Miklósról kaphatta. A régész közlése szerint a település templomát ábrázolják 18. század közepi térképeken is. A Duna-mappáción “Templom omladék” felirat, újkori térképeken pedig “Harangláb” dűlőnév utal a falu helyére – sorolta. Lantos Andrea arról is beszélt, hogy a templom és az épületet szegélyező mintegy két méter mély árok pontos helye jól meghatározható a nemrégiben készített légifotók alapján, amelyek szerint több építési periódusú templommal kellett számolni. A felszínen törmelék és embercsontok mutatták meg a templom egykori helyét, amelyet a földművelés évről évre pusztít, hiszen az egykori faluhely ma már mezőgazdasági terület.

A feltárás helyszíne ( A kép forrása: a Harta Története – Hartai Történetek Facebook-oldala )

A feltárás során előkerült az Árpád-kori félköríves szentélyzáródású templom, amelyet a 15. században megerősítettek. A templomot keleti irányban kibővítették, régi szentélyét elbontották és egy szögletes szentélyzáródást alakítottak ki. Déli oldalához egy sekrestyét építettek és az épületet külső pillérekkel erősítették meg. Valószínűsíthető, hogy egy kis tornya is volt a templomnak, amelynek feltárása során bronz harangtöredékek is előkerültek. A miklapusztai templom mészkőből, téglából épült, a tetőzete cserép volt, de az építőanyagait elhordták a későbbi idők során odatelepülők. Festett vakolatdarabok, egy keresztelőmedence két töredéke, valamint faragott kövek is előkerültek. A középkori kegyhely teljes hossza 15, szélessége 7 méter lehetett.

A templomon belül több helyen égésnyomot találtak, az összeolvadt bronztárgyak mellett előkerült egy elszenesedett végű gerenda, ami beszakadhatott egy pusztító tűzben. Egy fából készült tartóoszlop maradványait is megtalálták, ami szintén igen jelentős leletnek számít. A kegyhely az írott forrásokból kiindulva feltehetően az 1529-es török hadjárat során pusztulhatott el. Az 1500-as évek közepén készült összeírásokban már lakatlan pusztaként említik a területet. A régész elmondta, hogy tavasszal fémkeresős bejárást tartottak az egykori falu területén és már akkor előkerült kéttucatnyi pénzérme, továbbá használati tárgyak, fegyverek, így a török időkből egy csontmarkolatú faragott kés, egy buzogány töredéke, illetve igen ritka, középkori üvegmaradványok.

A templomon belüli feltárás során szinte minden korszakból találtak pénzérméket egészen a 14-15. századig. Az épületbelsőben 24 sírt tártak fel, amelyek a település előkelő rétegeinek sírhelyei lehetnek, hiszen a templomon belül temetkezni kiváltságnak számított – fogalmazott. A középkori sírokból ékszerek és viseleti tárgyak kerültek elő: egyebek mellett egy szépen mintázott ezüst pecsétgyűrű, díszes ruhakapcsok, övcsatok. Néhány sírban textil-, illetve koporsómaradványokat is találtak. A most feltárt templommaradványt az ásatást követően visszatemették, a leletanyag a kalocsai múzeumba kerül.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések