A régészek az ókori római Pompeii városában egy festményt tártak fel, amely az olasz pizza előfutára lehet. A 2000 éves freskón látható lapos kenyér “a modern étel távoli őse lehet” – közölte az olasz kulturális minisztérium. De hiányoznak belőle a klasszikus összetevők ahhoz, hogy technikailag pizzának lehessen tekinteni. A freskót egy pékség melletti ház előszobájában találták meg a dél-olaszországi helyszínen végzett legutóbbi ásatások során.
A kép forrása: Parco Archeologico di Pompei/AFP
A felfedezésre idén a Regio IX új ásatásai során került sor Pompeii központjában, amely egyike annak a kilenc kerületnek, amelyre az ókori helyszín fel van osztva. Az épületet a 19. században részben feltárták, majd idén januárban újra megkezdték az ásást – közel 2000 évvel a várost elborító vulkánkitörés után.
Az UNESCO Világörökség részét képező park régészei szerint az újonnan feltárt, borospohár mellé festett laposkenyér-freskót gyümölccsel, például gránátalmával vagy datolyával fogyaszthatták, vagy fűszerekkel és egyfajta pesto szósszal díszítették. Gabriel Zuchtriegel, a Pompei város igazgatója szerint ez megmutatja a kontrasztot a “takarékos és egyszerű étkezés” és az “ezüsttálcák luxusa” között.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A kép forrása: Parco Archeologico di Pompei/AFP
Hogyan ne gondolhatnánk e tekintetben a pizzára, ami szintén a »szegények« ételeként született Dél-Olaszországban, de mára meghódította a világot, és csillagos éttermekben is szolgálják” – mondta.
Az elmúlt hetekben három ember csontvázát is megtalálták a kemence közelében az otthon munkaterületén – tette hozzá a Kulturális Minisztérium közleménye. A Vezúv i.sz. 79-ben történt kitörése hamuba temette Pompeit, és időben lefagyasztotta a várost és lakóit. A 16. századi felfedezése óta a lelőhely gazdag forrás a régészek számára. A helyszín mindössze 23 km-re ( 14 mérföldre ) található Nápoly városától – az Unesco által védett olasz pizza mai otthonától.
Forrás: bbc.com, Pompeii archaeologists discover ‘pizza’ painting
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?