A második világháború idején számos abszurd, sőt ironikus helyzet alakult ki. Ezek közül talán az egyik legkülönösebb, hogy Adolf Hitler féltestvérének fia és Hermann Göring unokaöccse is az Egyesült Államok haderejében szolgált, sőt harcolt Németország ellen.
William Patrick Hitler – a Führer „amerikai” unokaöccse
Adolf Hitler féltestvérének, ifjabb Alois Hitlernek a fia, William Patrick Hitler ( becenevén Willy ) 1911-ben született Liverpoolban, angol anyától ( Bridget Dowling ). Fiatal felnőttként egy ideig maga is Németországban élt, és állítólag megpróbált nagybátyjától magasabb állami tisztséget kicsikarni. Amikor azonban ez nem sikerült, végül 1938-ban elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. Az USA-ba való beilleszkedését politikailag kényes családi háttere nehezítette, ám Franklin D. Roosevelt elnök külön engedélyével 1944-ben bevonult az amerikai haditengerészethez. 1944 és 1947 között szolgált, katonai gyógyszerész-segédként. Szolgálata közben meg is sebesült, és ezért kiérdemelte az egyik legismertebb amerikai kitüntetést, a Bíborszívet ( Purple Heart ).
William Patrick Hitler, Adolf Hitler unokaöccse az amerikai haditengerészet egyenruhájában a második világháború alatt.
A háború után Willy megváltoztatta nevét: a kompromittáló Hitler-t elhagyta, és az angolos hangzású Stuart-Houston vezetéknevet vette fel. Sokan úgy tartják, hogy választása nem véletlen: a névben a Houston Stewart Chamberlainre való utalást vélik felfedezni, aki angol származású volt, ám Németországban élt, és a fajelmélet egyik ideológusának számított. Willy politikai meggyőződését nehéz rekonstruálni. A különcség azonban tovább kísérte: 1949-ben született gyermekének a második keresztneve az Adolf lett ( Alexander Adolf ). Bár ez nem az első neve volt, a Hitler család múltját ismerve egy ilyen választásnak nyilvánvaló súlya volt. William Patrick Hitler 1987-ben halt meg az Egyesült Államokban. Négy fia közül három – Alexander Adolf, Louis és Brian William – állítólag megfogadta, hogy nem vállal utódokat, így valószínű, hogy Adolf Hitler oldalági rokonsága velük fog kihalni.
Köln romjai. A kölni dóm magasodik a város szétbombázott romjai fölött, a szövetséges légicsapások után, 1944-ben. ( A kép forrása: Universal History Archive / Contributor, a Universal Images Group gyűjteményéből, 1944. január 1-jén. )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából. |
Werner Goering – a Luftwaffe parancsnokának unokaöccse az amerikai bombázók élén
Hasonlóan különös sors jutott Werner Goeringnek, Hermann Göring, a náci Németország légierő-parancsnoka unokaöccsének. Werner 1924-ben született az amerikai Utah államban, Salt Lake Cityben, és mormon családban nevelkedett. Apja, Karl Göring – Hermann bátyja – még a század elején kivándorolt az Egyesült Államokba. Werner 1944-ben lett a 303. bombázócsoport B–17-es „Repülő Erődjeinek” pilótája, és összesen 48 bevetésen vett részt Európa felett. Bár kiváló pilótának számított, amerikai felettesei kezdetben nem bíztak benne. Attól tartottak, hogy rokoni kapcsolatai miatt esetleg Németországba szökik át. Emiatt külön intézkedést hoztak: segédpilótáját, Jack Renchert azzal a titkos paranccsal bízták meg, hogy ha Werner Goering gyanús manővert hajtana végre, azonnal lője le őt. Renchertől később megkérdezték erről, ő azonban azt nyilatkozta, hogy Wernerben mindig megbízott, és kiváló társak voltak a repülések során. Egyetlen esetben volt láthatóan nehézsége a parancsok végrehajtásával: amikor Köln bombázása szerepelt a célpontok között – hiszen ott lakott a nagymamája. ( Egyébként sem az amerikai, sem a német levéltári anyagok, sem a róla szóló visszaemlékezések nem említik, hogy Goering nagymamája a kölni bombázásokban meghalt volna. A háború utáni dokumentumok és visszaemlékezések alapján valószínű, hogy túlélte a légitámadásokat. ) Goering később kapitányi ( századosi ) rangot ért el, és olyan fontos hadműveletekben vett részt, mint Drezda bombázása 1945 februárjában. A szövetségesek több mint 1300 nehézbombázót vetettek be, és a támadás során több tízezer ember vesztette életét.
A 358. bombázó század B–17-es „Fearless Fosdick” személyzete, Werner G. Goering kapitánnyal ( Hermann Göring birodalmi marsall unokaöccse ). A fényképen látható gépet öt nappal később, 1944. augusztus 15-én lőtték le, de akkor másik személyzet repülte. ( Fotó: 1944. augusztus 10., 303. bombázócsoport, USAAF ) Hátsó sor ( balról jobbra ): 1Lt William D. Sachau ( bombacélzó ), 1Lt Jack P. Rencher ( másodpilóta), 2Lt Rex H. Markt ( navigátor ), Capt. Werner G. Goering ( pilóta ) Első sor ( balról jobbra ): S/Sgt Paul A. Bishop ( oldalgéppuskás ), T/Sgt Chester „Chad” Brodzinski ( rádiós ), T/Sgt William J. LaPerch ( rádiós ), T/Sgt Orall R. „Gus” Gustafson ( fedélzeti mérnök ), S/Sgt Clarence W. Houseman ( alsó lövész ), S/Sgt Weldon T. „Tex” Mahan ( faroklövész )
Családi ellentmondások a náci vezetők körében
Érdekesség, hogy nem minden Göring volt a nácizmus híve. Hermann Göring másik testvére, Albert Göring többek között zsidók és üldözöttek mentésében is közreműködött, sőt állítólag katonai titkokat is kiszivárogtatott a briteknek. Ugyanakkor Hermann Göring másik unokaöccse, Hans-Joachim Göring a Luftwaffe pilótájaként szolgált, és 1940-ben vesztette életét, amikor brit vadászgépek lelőtték a Messerschmitt Bf 110-esét.
A történelem furcsa fintora, hogy miközben Adolf Hitler és Hermann Göring a náci Németország vezetőiként irányították a háborút, közeli rokonaik közül többen éppen az ellenoldalon, az amerikai hadseregben harcoltak. William Patrick Hitler az amerikai haditengerészetben, Werner Goering pedig az amerikai légierőben szolgált, és részt vett Németország bombázásában. Ezek a történetek rávilágítanak arra, hogy a családi kötelékek és a politikai ideológiák nem mindig estek egybe – sőt, néha a történelem legkülönösebb ellentmondásait hozták létre.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?