Miért nem találtak Tutanhamon sírjában arany, vagy ezüst pénzeket? ( Az egyiptomi pénzverés kezdete )

Miért nem találtak Tutanhamon sírjában arany, vagy ezüst pénzeket? Teszem fel a kérdést a címben… Nos a válasz viszonylag egyszerű, és lehet már te is rájöttél. Tutanhamon sírjában azért nem találunk aranyérméket, vagy ezüstérméket a többi kincs között, mert az egyiptomi civilizáció túl régi ehhez. A dinasztikus időszak ie. 3100 körül kezdődött. Tutanhamon viszonylag későn, az 18. dinasztia idején, kb. ie. 1332-1323 között uralkodott. Az érméket azonban csak valamivel ie. 600 előtt kezdték használni, ráadásul ekkor még nem is Egyiptomban. Erről ebben a cikkben írtunk: A világ legrégebbi érméje ( Lüd Birodalom )

Egyiptom gazdasága ekkorra már több ezer éves, “pénzmentes” múltra tekintett vissza, így időbe telt, amíg az érmék használata elterjedt az országban. Az ókori Egyiptom gazdasága főként mezőgazdasági alapokon nyugodott, ahol az adókat főleg termények és kényszermunka formájában szedték be. A legtöbb közösség inkább önellátó volt, és alig volt szükség pénzérmékre még a külső kereskedelemhez sem. Valószínűleg még a külkereskedelem is barter rendszeren alapult, ahol az árucikkek közvetlenül cseréltek gazdát. A földet és a vagyont az istenek tulajdonának, illetve földi megnyilvánulásuknak, a fáraónak tekintették, így a hazai pénzérmék előállítására kevés ösztönző volt, mindössze annyi, hogy megkönnyítsék a hétköznapi emberek gazdasági tranzakcióit. Mielőtt rátérnénk a tényleges egyiptomi pénzverésre, nézzük meg előtte azt, hogy mi is volt az az egyiptomi Deben.

Egyiptomi piaci jelenetek egy egyiptomi sírból : Halak árusítása és tisztítása; nyaklánc cseréje parfümös edényekért. 

Az egyiptomi Deben

Fentebb írtam, hogy a korai egyiptomi kereskedelem, cserekereskedelem volt. Csereként használták a gabonát, a sört az olajat, és sok egyebet. Bár ekkor még az egyiptomiak nem használtak pénzt, és nem is ők voltak ebben az elsők, valamiben azért igen. Ők használtak elsőként szabványos súlyokat. Ezeket hívták deben-nek. A standardizált súlyokat pedig csereeszközként és pszeudovalutaként ( premonetáris? ) használták. A “pszeudovalutaként használták” kifejezés azt jelenti, hogy az adott tárgyat vagy eszközt nem hivatalos fizetőeszközként, hanem valamilyen más célra, általában az árukkal való cserére vagy kereskedelemre használták. A “pszeudo-” előtag azt jelzi, hogy valamilyen módon utánozza vagy helyettesíti a hivatalos fizetőeszköz funkcióját, de nem rendelkezik vele teljesen azonos tulajdonságokkal vagy elfogadottsággal. Így az egyiptomiak által használt standardizált súlyokat nem közvetlenül pénzként, hanem árucserére vagy kereskedelemre használták, amiért a “pszeudovalutaként” jelölték meg azokat. Körülbelül i. e. 3100-tól kezdve az ókori egyiptomiak a “deben” nevű tömegmérést alkalmazták standard súlyként. Egy deben mintegy 93,3 grammot nyomott, és szolgált a fémtárgyak, mint például réz, ezüst vagy arany értékének mérésére. A Középbirodalom tizenkettedik dinasztiája idején ( i.e. 1985-1773 között ) az egyiptomi mérési rendszert tovább szabványosították. Ezt követően a deben további felosztása történt, egy egység a “sárkány” nevet kapta, ami tízszerese volt a deben egy részének, vagyis körülbelül tíz grammnak felelt meg. A sárkányokat kizárólag az arany és az ezüst mérésére használták. Számos ókori egyiptomi mérleg és mérlegmaradvány fennmaradt és megtalálható múzeumokban szerte a világon. Az ősi mérlegelés gyakran ábrázolták az Újbirodalom sírjainak falain.

Hetven deben súly, Középbirodalom, kb. Kr.e. 1850–1640 ( A kép forrása: metmuseum.org )

Bár eredetileg ezeket a méréseket csak a fémtárgyak súlyának meghatározására használták, később áttértek arra, hogy meghatározzák a nemfémes anyagok ekvivalens értékeit is. Ez a változás arra vezetett, hogy a nemesfémek meghatározó szerepet kaptak a gazdaságban, és a deben pedig a kereskedelmi csereeszközzé vált, így pénzügyi közegbe került. Bár a deben továbbra is nehézkes volt, és távolról sem számított pénzverésnek, jól szolgálta az egyiptomiak szükségleteit, sőt akár a nemzetközi kereskedelmet is megkönnyíthette. Egy érdekes írás III. Thutmosz uralkodásának idejéből ( i.e. 1490-1436 között uralkodott ) feljegyzi, hogy az egyiptomiak milyen módon irányították és ellenőrizték a kánaánitákkal folytatott kereskedelmet. A szöveg továbbá említi, hogy hogyan alkalmazták a debent az ezüst súlyának mérésére is. „Íme, ezek a kikötők mindennel el voltak látva illetékük szerint, minden évi szerződésük szerint, valamint Libanon imposztálása a Libanon főnökeivel kötött minden évi szerződésük szerint__________ 2 ismeretlen [madár]; 4 vadszárnyas ebből az országból, amely [_] minden nap. . . Nagy Kheta (Hatti) tiszteletdíja, ebben az évben: 8 ezüstgyűrű, 401 deben; fehér drágakőből, nagy tömbből; fa _____ [visszatér] Egyiptomba, amikor eljött Naharinból, kiterjesztve Egyiptom határait.” [Henry Breasted, Ancient Records of Egypt . Vol. 2, A tizennyolcadik dinasztia, 2040. oldal]

Fontos kiemelni, hogy a hettiták ( Kheta ) és az egyiptomiak a késő bronzkorban működő nagyhatalmi geopolitikai rendszer részét képezték. A szövegben említett “tisztelet” valószínűleg “ajándékot” jelent, melyet a nagyhatalmak rendszeresen adtak egymásnak. Ennek ellenére a késő bronzkorban a deben kulcsfontosságú volt az egyiptomi gazdaságban, mint csereeszköz. A debennek kiemelkedő szerepe volt az érmék fejlődésében is.

A sumér ezüstalapú könyvelési rendszer ( csak nagyon röviden )

Egyiptomtól több száz mérföldre keletre, Mezopotámiában, a sumérok nagyjából ugyanabban az időben fejlesztették ki saját valutájukat és pénzrendszerüket. A sumér nyelvű ékírásos táblák, melyek az Umma városából származnak, azt mutatják be, hogy Dél-Mezopotámiában ezüstalapú könyvelési rendszert alkalmaztak a harmadik Ur-dinasztia idején ( i. e. 2112-2004 ).  Charles Seltman ( 1886-1957 ) a kiváló brit művészettörténész meghatározása szerint,  Mezopotámia ezüststandardja már pénznek tekinthető, és ez volt a pénzverés következő döntő lépése. Az ezüstalapú könyvelési rendszer jól szolgálta a mezopotámiaiak igényeit, azonban hasonlóan a debenhez, nehézkes volt, különösen nagyobb tranzakciók esetén. A pénz, valamint a pénzverés következő jelentős fejlődése Egyiptom és Mezopotámia között a Levant, vagy ahogy más néven ismerik, Szíria-Palesztina régiójában következett be, míg végül eljutottunk a Lüd Birodalomba. De máris elhagyjuk ezt a kis “kitérőt”, és irány vissza Egyiptomba.

Az első egyiptomi érmék ( A Ptolemaioszi Királyság )

Az ókori Egyiptom rendkívül gazdag aranyforrásokkal rendelkezett, amit a kidolgozott temetkezési leletekben megtalálható aranytárgyak bőséges jelenléte is alátámaszt. A legtöbb arany valószínűleg Núbia bányáiból származott. Núbia hosszú ideje kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Egyiptommal, és később, kb. i. e. 1500 körül, közvetlen ellenőrzés alá került, amikor I. Thutmosz meghódította. Ezen időszak uralkodója volt a 18. dinasztiában, mely olyan neveket ismert, mint Ehnaton és Tutanhamon. Érdekes módon az ókori Egyiptomnak viszonylag kevés ezüstforrása volt, és az arany-ezüst árány körülbelül 3:1 volt, ami jóval eltért a korabeli világ más területein tapasztalható körülbelül 10:1 aránytól. Az ezüst hiánya valószínűleg akadályozta a pénzverés korai elterjedését. A görög befolyás növekedésével Egyiptomban a késő dinasztikus időszakban az ország saját pénzérmének gyártására tett kísérletet. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy a görög zsoldosok fizetését érmékben kellett kifizetni. Kr. e. 360 körül  a 30. dinasztia Teosz fáraójának uralkodása alatt, verhették az első ókori egyiptomi érmét, amely aranyból készült. Az aranyérmét “Stater” néven ismerték, ami az ókori egyiptomi nyelven ” tiszta, vagy finom aranyat ” jelent. Az arany statér ugyanolyan súlyú volt, mint a perzsa darik ( kb. 8,42 gramm), bal oldalán bagolymintával, mely az athéni minta alapján készült, és jobb oldalán papírusz található. Az arany statér, mint tetradrachma, bal oldalán bagoly és jobb oldalán olajág látható, a demotikus írással “Teos… Fáraó” felirattal.

A demotikus írás egy ősi egyiptomi írásrendszer, amelyet az ókori Egyiptomban használtak. A demotikus írás a hieroglifák és a hieratikus írás modern formája volt, és az ókori Egyiptom alatt széles körben elterjedt. A hieroglifák a szent és hivatalos írásbeliség formáját képviselték, míg a hieratikus és demotikus írások mindennapi használatra szolgáltak. A demotikus írás a Kr. e. 7. században alakult ki, és a római kor végéig, valamint az iszlám hódítások után is használatban maradt Egyiptomban. Ez az írásrendszer nagyban megkönnyítette az írásbeliség elterjedését és az emberek közötti kommunikációt az ókori Egyiptomban.

Az arany azonban mindennapos használatra nem volt alkalmas. Ezért a Ptolemaioszi Királyság idején ( Kr. e. 305-30 ) Egyiptom jelentős mennyiségű saját pénzérmét kezdett el gyártani, melyek nagy része a hazai ezüsthiány miatt bronzból készült. Ezt az időszakot hívjuk Ptolemaioszi pénzverésnek. Nos ez az időszak egy külön, részletesebb bemutatást is megérdemel, ezért erről most ebben a cikkben nem írunk. Röviden csak annyit, hogy sokunknak ez esetben azok a hatalmas bronz érmék jutnak ilyenkor eszünkbe, amelyek akár 100 gramm-ot is nyomhatnak. Nos valóban vertek ekkora érméket, azonban jóval kisebbeket is. Jellemző rájuk a középen látható apró mélyedés, ami az érmekészítési folyamat közben keletkezett. Az érmék művészileg a korabeli görög pénzeket “utánozzák”. 

Példa egy nagy Ptolemaioszi bronzra. II. Ptolemaiosz, Philadelphos. Kr.e. 285-246. Æ drachm (40 mm, 68,12 g ). Alexandriai minta. Reform után, 3. sorozat. Kb. 261/0-246. Zeusz-Ammon diadémás feje jobb / Két sas zárt szárnyakkal balra áll villámcsapáson; Θ az első sas lábai között. Svoronos 463; Weiser –; SNG Koppenhága 145; Noeske –. VF, beállítási jelek az obv-n és a fordulaton is. ( A kép forrása: vcoin.com, ATHENA NUMISMATICS )

Ezek az érmék, jó állapotban, meglehetősen ritkák. Főleg a legnagyobb méretűek. Éppen ezért értékük is ezekkel a paraméterekkel változik egyenesarányban. Súly, állapot. A fenti darabot 275 dollárért adták el 2024. januárjában.

A Ptolemaioszi birodalom megszűnése

VII. Kleopátra ( Kr. e. 69 – 30. ) idején pedig az ezüst nagyon nagymértékű lealacsonyodást szenvedett el, illetve ezzel párhuzamosan Marcus Antonius ( Kr. e. 83 – Kr. e. 30. ) vereségével pedig Egyiptom a Római Birodalom irányítása alá került. A Ptolemaioszi birodalom megszűnése miatt az ezüstpénz, és bronzpénz teljesen eltűnt, őket a római tetradrahmák váltották fel, amely a Római Birodalom hivatalos pénzneme volt akkor. Egyiptom ezután rövid időre a perzsák kezére került i. sz. 619-ben, majd az i. sz. 639-646 közötti időszakban, egy sikeres arab hadjárat után az arab muszlimok irányították. Ezt követően az egyiptomi pénzverés a muszlim világ többi részének pénzére hasonlított. Az Oszmán Birodalom első világháborús bukása után a modern Egyiptom saját jellegzetes érméket bocsátott ki, amelyek közül néhány az ókori történelem emlékeit idézi fel, beleértve a Szfinxet és a piramisokat.

Felhasznált források:

coinfaq974389709.wordpress.com, Why didn’t the ancient Egyptians use coins?

thecollector.com, When and Why Did People Start Using Coins?