A magyar középkori pénzverés történetében kevés olyan érmetípus létezik, amely annyi kérdést vet fel a numizmatikusok számára, mint az úgynevezett anonim, vagy más néven néma dénár. Ezek az apró ezüstpénzek az Árpád-ház uralkodása alatt, elsősorban a XII. században készültek, és különlegességük nem ritkaságukban, hanem éppen hallgatásukban rejlik: nem árulják el, melyik király verette őket. A korábbi magyar pénzeken még rendszerint olvasható volt az uralkodó neve vagy legalább annak rövidítése, ezekről az érmékről azonban minden ilyen támpont eltűnt. Emiatt a mai napig számos darab pontos kibocsátója csak valószínűsíthető.
A magyar pénzverést Szent István király indította el az államalapítást követően. Az első magyar dénárok kiváló minőségű ezüstből készültek, és nemcsak a Magyar Királyságban, hanem Európa távolabbi vidékein is elismerést szereztek. Jó ezüsttartalmuk és megbízható értékük miatt még Skandináviába is eljutottak, ahol korabeli utánzataik is készültek. A helyzet azonban a XI. század végére megváltozott. Könyves Kálmán uralkodásától kezdve felgyorsult a pénzromlás folyamata, amelynek egyik fő oka a rendszeres pénzújítás volt. Az uralkodó meghatározott időközönként új pénzt bocsátott ki, a régi érméket pedig kötelezően be kellett váltani. Az átváltásból származó kamara haszna ( lucrum camerae ) a királyi kincstár egyik legfontosabb bevételi forrásává vált.
A kamara haszna ( lucrum camerae ) a középkori magyar királyok egyik legfontosabb bevételi forrása volt. Lényege az volt, hogy az uralkodó meghatározott időközönként új pénzt bocsátott ki, a régi érméket pedig kötelezően be kellett váltani. Az átváltás során a királyi kamara díjat szedett, ráadásul az új pénzek gyakran kisebb súlyúak és alacsonyabb ezüsttartalmúak voltak, így a beváltásból jelentős haszon keletkezett a kincstár számára.
Önmagában a pénzcsere rendszere még nem jelentett volna problémát, ám a királyi udvar számára egyre nagyobb bevételt jelentett, ha az új pénzek kevesebb ezüstöt tartalmaztak, mint elődeik. Ennek következtében a dénárok súlya és finomsága folyamatosan csökkent. A korábbi, közel kétgrammos ezüstpénzek helyett néhány évtized alatt alig néhány tizedgrammos, mindössze 11–12 milliméter átmérőjű aprópénzek kerültek forgalomba. A kisebb méret az érmék külsejét is alapvetően megváltoztatta. A korábban részletgazdag ábrázolások és a király nevét tartalmazó köriratok számára egyszerűen nem maradt elegendő hely. Először rövidített feliratok jelentek meg, később értelmetlen betűutánzatok, végül pedig minden felirat eltűnt. A figurális ábrázolások helyét geometrikus motívumok – körök, pontok, vonalak, keresztek és egyszerű díszítőelemek – vették át.
II. István ( 1116–1131 ) anonim ezüst dénárja. A szakirodalom ezt a felirat nélküli pénzt többnyire II. Istvánhoz köti, bár korábban egyes katalógusok tévesen II. Géza vereteként is közölték. Előlapján T alakú kereszt látható két S alakú díszítőelemmel, hátlapján pedig egy kis kereszt koncentrikus körökkel és geometrikus motívumokkal. ( A kép forrása: ma-shops.com )
Éppen ezért nevezzük ezeket a pénzeket anonim vagy néma dénároknak. Az „anonim” kifejezés arra utal, hogy az érme nem nevezi meg kibocsátóját, a „néma” elnevezés pedig azt fejezi ki, hogy az érme nem „beszél” készítőjéről. Mivel sem név, sem egyértelmű uralkodói jelvény nem szerepel rajtuk, egy-egy típus besorolása sok esetben csak régészeti leletek, kincsleletek, stílusjegyek és összehasonlító vizsgálatok alapján lehetséges. A XII. század első felének egyik legismertebb anonim dénárját a szakirodalom hagyományosan II. Bélának tulajdonítja, bár az érme önmagában ezt nem bizonyítja. Elméletileg akár Könyves Kálmán, II. István vagy II. Géza pénzveréséhez is kapcsolható lenne, ezért a kutatók hosszú időn keresztül vitatták kibocsátóját. A legtöbb modern katalógus és Dr. Unger Emil pénzhatározója azonban II. Béla vereteként tartja számon. Az anonim dénárok korszaka nagyjából Könyves Kálmántól II. András uralkodásának elejéig tartott. Feltételezhető, hogy ebben az időszakban szinte valamennyi magyar király bocsátott ki ilyen felirat nélküli pénzeket. A kutatók ma több mint ötven alapváltozatot és ezeknek közel száz különféle változatát ismerik.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Cooper Underwear nevű cég 1904-ben piacra dobta legelső pólóját, amit valójában a szingli férfiaknak találtak ki. A ruhadarabon se cipzár, se gomb, se zseb nem volt, ami nagyon megkönnyítette a férfiak életét, merthogy nem volt feleségük, aki ezeket visszavarrta volna. Mivel egy nagyon egyszerű és praktikus felsőrészről volt szó, ezért hamar népszerű lett a főiskolai hallgatók, majd a katonák között. |
II. Béla ( 1131–1141 ) ezüst dénárja. Anonim ( néma ) dénár, ezüst, 0,39 g. A szakirodalom ezt a típust általában II. Bélához köti, bár az érmén nem szerepel az uralkodó neve. ( A kép forrása: katzauction.com )
Az érmék készítési technikája is figyelemre méltó. A verőtöveket még nem vésték, hanem az ősi poncolásos módszerrel alakították ki. Különféle alakú acélponcok – pontok, ékek, félholdak és vonalak – segítségével ütötték be az érmeképet a verőtőbe. Ez a technika a honfoglalás kori ötvösség hagyományait őrizte, és csak II. András idején kezdte felváltani a korszerűbb, vésett verőtő. Az anonim dénárokon gyakran találkozhatunk apró mellékjelekkel, úgynevezett sziglákkal is. Ezek lehetnek pontok, csillagok, körök, ékek vagy más egyszerű jelek, amelyek nem tartoznak az érmeképhez. Pontos szerepük ma sem ismert, de valószínűleg ellenőrzőjegyként vagy a verőtövek, illetve kibocsátási sorozatok megkülönböztetésére szolgáltak. A pénzromlás nem kizárólag magyar jelenség volt. A XII. század Európa számos országában hasonló folyamatokat hozott, a Magyar Királyságban azonban a gyakori pénzváltás különösen felgyorsította az értékcsökkenést. A korábban nemzetközileg is elismert magyar dénár fokozatosan elveszítette tekintélyét, a kereskedelemben pedig egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi pénzek és más értékmérők. A XII. század végén III. Béla már megpróbálta megújítani a magyar pénzrendszert. Ismét jobb minőségű ezüstpénzeket veretett, emellett bevezette a rézpénzek használatát is, ami a korabeli Európában szokatlan megoldásnak számított. Az ő uralkodása alatt jelenik meg elsőként érméinken a kettős kereszt, amely később a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe lett, és ma is megtalálható Magyarország címerében.
Az anonim vagy néma dénárok nem egyszerűen apró középkori fizetőeszközök, hanem egy válságokkal és átalakulásokkal teli korszak történelmi dokumentumai. Feliratuk hiánya első pillantásra szegényesebbnek mutatja őket, valójában azonban éppen ez teszi őket a magyar numizmatika egyik legérdekesebb területévé. Minden egyes néma dénár egy olyan királyi pénzverde emlékét őrzi, amelynek készítőjét sok esetben ma is csak a kutatók aprólékos munkája próbálja azonosítani. Ezek az érmék ezért nemcsak a XII. századi pénzromlás tanúi, hanem a magyar középkor egyik legizgalmasabb numizmatikai rejtélyei is.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
