Budapest, 2023. szeptember 24., vasárnap ( MTI ) – A héten kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) pedig a foglalkoztatás és munkanélküliség augusztusi helyzetéről, valamint a keresetek júliusi alakulásáról közöl adatokat.
Hétfőn közli a KSH a keresetek júliusi adatait. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A reálkereset 3,4 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 20,1 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 000 forintot ért el, 15,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa, és csütörtökön közzéteszik az Inflációs jelentést. Augusztusban a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle 17,5 százalékról 100 bázisponttal, 16,5 százalékra csökkent. Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Csütörtökön az ipari termelői árak augusztusi statisztikáit teszi közzé a KSH. Júliusban az ipari termelői árak átlagosan 1,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 19,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,6 százalékkal mérséklődtek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árak már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott.
Pénteken a foglalkoztatottság-munkanélküliség augusztusi adatait publikálja a KSH. Júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy éve. A 2023. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezerrel több, 4 millió 728 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 608 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A munkanélküliek száma 2023 júliusában 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. A május-júliusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.
Hirdetés
