Meglepő felfedezés: az üvegpalackos italokban több mikroműanyag van, mint a műanyag palackosokban

Francia kutatók egy friss tanulmányban megállapították, hogy az italok mikroműanyag-szennyezettsége az üvegpalackok esetében jóval magasabb, mint műanyag palackokban, kartondobozokban vagy fémdobozokban.

Az ANSES, vagyis a francia Élelmiszer-, Környezetvédelmi és Munkaegészségügyi Hivatal vizsgálata szerint az üvegpalackos italok literenként átlagosan 100 mikroműanyag-részecskét tartalmaznak. Ez az érték 5–50-szerese annak, amit más csomagolásokban mértek. A kutatást egy doktori disszertáció keretében végezték, és a Journal of Food Composition and Analysis című szakfolyóirat közölte. Az eredmények szerint a fő szennyezőforrás az üvegpalackokat lezáró fémkupakok festékrétege. A mikroszkóp alatt vizsgált műanyagdarabkák színe, alakja és polimerösszetétele megegyezett a kupak festékével, ami arra utal, hogy ezek a festék felületéről válnak le. A szakértők szerint a kupakok tárolás közbeni súrlódása apró, szabad szemmel nem látható karcolásokat okozhat, így szabadulnak el a műanyag részecskék. A vizsgált italok szennyezettsége csomagolásonként és italtípusonként eltérő volt. Az ásványvizek esetében az üvegpalackos mintákban átlagosan 4,5 részecske/liter mennyiséget mértek, míg műanyag palackokban és kartondobozokban csak 1,6 részecske/liter volt kimutatható. A bor — különösen a parafadugós palackok esetén — szintén alacsony szennyezettségi szintet mutatott.

Illusztráció a cikkhez ( A kép forrása: chrisontour84/Shutterstock.com )

A szénsavas üdítőitalok és sörök azonban lényegesen magasabb mikroműanyag-terhelést mutattak: a sör literenként 80, a limonádé 40, míg a kóla 30 részecskét tartalmazott. Egyelőre kevés adat áll rendelkezésre a mikroműanyagok egészségügyi hatásairól, mivel a kutatások csak nemrégiben indultak el. Az eddigi vizsgálatok alapján annyi már bizonyos: a mikroműanyagok inkább mérgező szennyeződésként kezelendők, semmint ártalmatlannak tekinthető anyagként. Az ANSES ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs elegendő toxikológiai referenciaérték ahhoz, hogy megállapítható legyen: a kimutatott mennyiségek valódi veszélyt jelentenek-e az emberi szervezetre. Mindenesetre az a tény, hogy éppen az üveg — amelyet sokan környezetbarátnak és tisztább csomagolóanyagnak tartanak — ilyen mértékű szennyeződést hordozhat, komoly kérdéseket vet fel a csomagolástechnológia fenntarthatóságával kapcsolatban. A hivatal konkrét ajánlásokat is megfogalmazott a gyártók számára. Laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy a kupakok levegővel való átfújása, majd szűrt vízzel és alkohollal történő öblítése akár 60%-kal is csökkentheti a mikroműanyagok mennyiségét az italokban. Emellett javasolják a festékek összetételének felülvizsgálatát, valamint a kupakok tárolási körülményeinek javítását, hogy a súrlódás miatti kopás minimalizálható legyen. A kutatás rávilágít: a környezettudatos csomagolás önmagában még nem garancia a tisztább, biztonságosabb megoldásra — érdemes a látszat mögé nézni.