Magyarország első forint emlékérme-sorozata – Az 1948-as „Táncsics-sor” története

Nem sokkal a forint bevezetése után, 1948 május elsején, a munka ünnepén bocsátotta ki a magyar kormány a Második Magyar Köztársaság első és egyben egyetlen emlékérméit. Ezekkel az érmékkel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójára emlékeztek. A következő hasonló kiadásra nyolc évet kellett várni, amikor is megjelent a „10 éves a forint” elnevezésű, már Rákosi-címeres emlékérme-sorozat. Az 1948-as kibocsátás különlegessége, hogy a világháború borzalmai után Magyarország népe újra reménykedni kezdett a függetlenségben és szabadságban, ahogyan az 1848-as események idején is. Nem meglepő tehát, hogy a frissen megalakult köztársaság éppen ezt a témát választotta első emlékérmesorozatának.

A három darabból álló sorozat az 1848-as szabadságharc három jelentős alakját, Petőfit, Széchenyit és Táncsics Mihályt ábrázolja, balra néző portrékkal. A gyűjtők ezt a sorozatot egyszerűen csak „Táncsics-sorként” emlegetik. Petőfi Sándor az 5 forintoson, Széchenyi István a 10 forintoson, míg Táncsics Mihály a 20 forintos érmén szerepel. Az érmék összetétele félezüst: az ötvözet 50 százalék ezüstből és 50 százalék rézből áll. Az érmék mérete és tömege címletenként nő: az 5 forintos 32 mm átmérőjű és 12 grammos, a 10 forintos 36 mm és 20 gramm, a 20 forintos pedig 40 mm-es, 28 grammos. Érdekesség, hogy a Petőfi-érme minden tulajdonságában megegyezik az 1947-es Kossuth-ábrázolású forgalmi 5 forintossal, illetve a 90-es évek ezüst 200 forintosaival. A Petőfi-érme peremén a Nemzeti dal legismertebb felkiáltása, az „Esküszünk, esküszünk” olvasható, míg a Széchenyi-érmén a „A legnagyobb magyar emlékére” felirat szerepel.

 „Táncsics-sor”, 1948 ( A kép forrása: numismatica.hu, Nudelman Numizmatika )

A Táncsics-érmén viszont nincs peremfelirat, csak díszítés. Ez részben annak köszönhető, hogy míg a két kisebb címletet Reményi József tervezte, a 20 forintos Táncsics-érme alkotója Iván István volt, aki más megközelítést alkalmazott. Ezzel ugyan megtörte a sorozat egységét, mégis tekinthetjük ezt a művészi szabadság érvényesítésének. Bár Petőfiről és Széchenyiről a későbbi évtizedekben még több emlékérme is megjelent, Táncsics mindmáig csak ezen az egyen szerepel. Az eltérő tervezők miatt további különbségek is megfigyelhetők. Iván István érméjének hátlapján, vagyis a névértékes oldalán feltűnik a Kossuth-címer, amely a másik két érméről hiányzik. Ezáltal az értékjelzés és az évszám is jóval kisebb méretű. Az előlapok is különböznek: míg az 5 és 10 forintoson a centenárium évfordulója, az „1848–1948” felirat is megjelenik, a 20 forintoson csak az „1848” évszám olvasható. Mindezek ellenére Iván István portréábrázolása stílusában jól illeszkedik a Reményi-féle Petőfi és Széchenyi realista megjelenítéséhez.

Mind Reményi József, mind Iván István jelentős hatással volt a magyar pénzverés történetére. Ők tervezték az 1990 előtti forgalmi forintérmék többségét is, és számos emlékérme fűződik a nevükhöz. A Magyar Nemzeti Bank különösen nagyra értékeli Reményi munkásságát: születésének 125. évfordulójára, 2012-ben külön emlékérmét is kiadott tiszteletére. A sorozat szokatlanul nagy példányszámban készült: az 5 és 10 forintosból egyaránt 100 ezer, a Táncsicsos 20 forintosból pedig 50 ezer darabot vertek. Ez azt a benyomást keltheti, hogy a sorozatot akár forgalomba is szánhatták. A numizmatikusok azonban nem egységesek ebben az értékelésben. Összehasonlításképpen: az 1947-es forgalmi 5 forintosból 10 millió darabra volt szükség ahhoz, hogy ténylegesen részt vegyen a pénzforgalomban. Ezzel szemben a Táncsics-sor tagjait gyakran műanyag tokban árulták, ami arra utal, hogy bár törvényes fizetőeszköznek számítottak, mégsem a mindennapi használatra szánták őket.

A cikk írásának idején a teljes sorozat értéke a gyűjtők körében körülbelül 30 ezer forint, tehát viszonylag keresett darabokról van szó – annak ellenére, hogy nem ritka kibocsátásról beszélünk. Fontos tudni, hogy a tükörveretes, úgynevezett Proof változatok nem eredetiek: ezek utánveretek, jóval később készültek, mivel a tükörveret-technológia csak a 60-as évek végén jelent meg Magyarországon. Ráadásul ezek az érmék még „Magyar Köztársaság” felirattal készültek, nem a későbbi „Magyar Népköztársaság” megnevezéssel, ami tovább növeli a sorozat történelmi és gyűjtői értékét. Összegzésül: a Táncsics-sorozat darabjai Magyarország első forint emlékérméi, egyben a legnagyobb mennyiségben kibocsátott ezüst emlékérméink, és az egyetlen ilyen sorozat, amelyet a Második Magyar Köztársaság adott ki. Külön érdekesség, hogy a 20 forintos Táncsics-érme az egyetlen magyar emlékérme, amelyen a Kossuth-címer szerepel.

Felhasznált forrás: numizhirek.blog.hu, A forint első emlékérméi – Az 1948-as „Táncsics-sor”