Mikor az alábbi témában keresgélni kezdtem, örömmel láttam, hogy nem csak nekem tűnt fel néhány érdekes dolog, a pénzzel kapcsolatban. Ez az észrevétel, egy teljesen más megközelítésből származik, mert elképzelt, science fiction világokat “vizsgáltam”, nem pedig a napjaink monetáris rendszereit. Ezekről már volt sokszor szó, és lesz is még ( sajnos ), szóval úgy gondoltam, kalandozzunk el egy másik, de valóban másik világba!
A fenti képen Watto látható, aki nem hajlandó elfogadni a köztársasági krediteket ( hitel kredit ) a Baljós Árnyak epizódban, majd aztán pénzt követel, készpénzt, és ezt jelzi is a kezével. ( only money )
Számtalan sci-fi film készült, amikben az alkotók megpróbálták elképzelni a jövőt. Mi fog változni, hogyan fog működni a világ, akár csak 10-20 év, vagy akár 1000 évek múlva. Nos ezzel kapcsolatban vettem észre egy érdekességet. Arról már írtam ( Isten megteremtette az embert, saját képmására… A bank megteremtette a “pénzt”, saját kedvére! ), hogy mi lesz a készpénz sorsa napjainkban. El fog tűnni. Legalábbis a központi hatalmaknak ez a célja. Ezt már nem is titkolják, már propaganda anyagok is léteznek arról, hogy meggyőzzenek téged is, miért ne használj készpénzt. Vannak országok, ahol úgy néz ki, ez már sikerült is: Van egy ország Európában, ahol már bankot sem “akarnak” rabolni, annyira nem kell a készpénz!
Nos tehát a lényeg. Retró sci-fi filmekben sok esetben sikeresen ábrázolták a jövőbeni repülőket, fegyvereket, épületeket, vagy robotokat, vagy csak alkottak új elképzelt “világokat”, univerzumokat. Nézzünk néhány példát. Az alábbi 1927-es német fekete-fehér némafilmben lenyűgöző jeleneteket láthatunk. A cselekmény 2026-ban, egy ( vagy a ) Metropolisban játszódik. A film címe is ez: Metropolis
A fenti képen, az a jelenet látható, amikor a tudós, életet lehel egy robotba. A szerelmét?? “telepíti” át a robot testbe. Azt hiszem 🙂 Na de nem is ez a lényeg. Mutatok még egy korabeli filmplakátot erről a filmről, az is elképesztő. Jelzem megint, 1927-ben járunk: Íme:
A háttérben látható a Metropolis. Mire emlékeztet? Engem a mai, valóban megépült irodaházakra, lakóépületekre. Ez egy példa volt arra, hogy az emberi képzelőerő mennyire kifinomult, és mennyire “jövőbelátó” tud lenni. De ugorjunk egy kicsit az időben. Világok háborúja ( The War of the Worlds ), 1953. A film akkoriban elnyerte a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat. Röviden a történet: A filmben a Földet hirtelen megszállják a marslakók, és Doktor Clayton Forrester amerikai tudós minden elkövet, hogy megtalálja a támadok gyenge pontját, ami megállíthatná őket. Nézzünk meg egy csatajelenet a filmből, az idegenek, és az emberek között:
Szerintem lenyűgöző. Nem is akarok hozzáfűzni semmit. Következő ugrás, 2001: Űrodüsszeia ( 2001: A Space Odyssey ), 1968. Ezt már esélyesebb, hogy láttátok már. A sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon. Az egyik legtöbbet elemzett sci-fi, vizuális effektjeiért pedig szintén Oscar-díjat kapott, mint az előző film. Íme miért:
Ezekben a jelenetekben az űrállomás, az űrruhák, kezelő felületek, már igen csak hasonlítanak a mostaniakhoz, pedig még csak mindig 1968-ban járunk. Ugorjunk 1977-be, Star Wars IV: Egy új remény ( eredeti cím: Star Wars, később: Star Wars: Episode IV – A New Hope ), de az “új” cím ellenére, mindenki csak így ismeri: A Csillagok Háborúja. Ehhez a filmhez, majd a többi részhez már tényleg nem fűznék semmit, se képet, se jelenetet nem rakok be, aki még nem látta, vagy nem tudja miről szól, az ne is olvassa tovább a cikket, mert lesznek belőle konkrét utalások…. és akkor fejezzük be gyorsan, hogy végre megemlíthessem azt az észrevételt, amire a bevezetőben céloztam. 80-as évek, Star Strek, Vissza a Jövőbe sorozat, majd Ötödik elem ( 1997 ), Avatar ( 2009 ). Ezekben már új világokat, bolygókat, univerzumokat mutatnak be, vagy a jövő képzelik el. Na de akkor mi az az észrevétel?
Számtalan dolgot tudtak elképzelni és megjeleníteni ezekben a filmekben, amik később meg is valósultak, vagy majd egy napon meg fognak. Sok problémára találtak “megoldást”, adtak ötletet. Egyetlen dolog van amire nem sikerült. A pénzt nem igazán tudták “kiváltani” semmivel. A pénz, mint csereeszköz továbbra is létezik, sőt fontos része ezeknek az univerzumoknak. Példaként említeném a Star Wars világot, ahol konkrét monetáris rendszerek működnek, bolygónként, naprendszerenként. A Republic Dataries ( dataries = adattár ), egyszerűbb nevén galaktikus kredit ( galactic credit ) a legelterjedtebb fizetőeszköz a Star Wars univerzumban. A Galaktikus Köztársaság idején és az azt követő időszakokban használták. Az Imperial Dataries, vagyis a birodalmi kredit ( imperial credit ) a Galaktikus Birodalom idején volt az egységes pénzegység. Kezdetben a kreditek mögött, az Aargau hatalmas erőforrásai ( ritka- és nemesfémkészletek ) álltak fedezetként, amit az InterGalactic Banking Clan ( IGBC ) felügyelt. Ezek a kreditek egyfajta digitális valuták ( hitel chip ), forgalomban lévő kártyákkal, de léteztek birodalmi hitelérmék is.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A 14. századi Angliában a futball még egy szabályok nélküli, kegyetlen, játéknak nem igazán nevezhető időtöltés volt, így hamarosan be is tiltották. Ellentétben az íjászattal, amelynek gyakorlását kötelezővé tették. |
Egy hitel chip
Ezeken tárolják, utalják, és fizetnek a kreditekkel. Azonban a Galaktikus Birodalom uralkodásának vége felé a fizikai valuta népszerűsége nőtt, ahogy a galaxis lakói a Galaktikus Polgárháború megoldására vártak. Sokan tartottak attól, hogy a hitelchipek értéktelenné válhatnak a háború után. Ezért a bolygók, galaxisok saját pénzverésbe kezdtek, és nem fogadták el a birodalmi krediteket. A Mon Calamari rendszerben, például a Mon Cala bolygón, a Calamari Flanj volt a helyi fizetőeszköz. A Kessel bolygón, ahol a fűszer ( spice ) kitermelése jelentős, a Spice Credits voltak az elfogadott fizetőeszközök. A wupiupi a Tatooine bolygón használt pénznem. A Hutt rendszer részeként ez a különleges pénznem egyfajta szimbólum is volt. A Bespin, a Felhőváros bolygóján, saját kreditrendszert alkalmaztak, amelyet a helyi gazdaságban használtak. De a különböző érdekcsoportok és szervezetek is különféle fizetőeszközöket alkalmaztak. A Kereskedelmi Szövetség ( Trade Federation ) például saját “dataries”-t használt a kereskedelmi tranzakciókban. Azért megemlíteném, hogy a Jedi Rend is saját kreditrendszerrel rendelkezett, amelyet a küldetéseiken és tevékenységeiken keresztül használtak. Ez a rendszer a Jedi és a Jedi Templom saját gazdasági rendszere volt. A most nemrég bemutatott Mandalorian című televíziós sorozatban ismerhettük meg a Peggat egy másik bolygón használt fizetőeszközt. De létezik Florin 🙂 is, ez a Corellia rendszerben használt pénznem. Az 1977-ben George Lucas által írt kiegészítő anyagban, a “Galaktikus Birodalom Érme” két formáját írta le: egy “hitel egység”, amelyet nem részletezett,és egy lapos négyzet alakú érmét kristályból készítve. A kristály érme mások számára reprodukálhatatlan volt, csak a Birodalom volt képes elkészíteni. A Star Wars filmekben számtalan jelenetben fizetnek. Ugyan, úgy, mint napjainkban. A Csillagok Háborújában, láthatjuk ahogy Han Solo alkudozik Obi-Wan Kenobival egy Tatooine-ból Alderaanba tartó repülés költségén ( 10 000 és 17 000 kredit között, megjegyzés: ezek az összegek majdnem elegendőek egy saját hiperűrhajó megvásárlásához ), majd később láthatunk egy birodalmi valutát is, amikor Han egy érmét dob a Mos Eisley Cantina csaposnak, hogy fedezze Greedo füstölgő holttestének “eltávolítási” költségeit. Az Episode IV második felvonásában Han Solo alkudoz Obi-Wan Kenobival egy Tatooine-ból Alderaanba tartó diszkrét charterrepülés költségein: 10 000 és 17 000 kredit között, és ez az első összeg majdnem elegendő egy saját hiperűrhajó megvásárlásához. Később megtudjuk, hogy Luke körülbelül 2000 kreditet vár a landspeedere eladásával, és röviddel ezután még birodalmi valutát is látunk, amikor Han egy érmét dob a Mos Eisley Cantina csaposnak, hogy fedezze Greedo füstölgő holttestének eltávolítási költségeit. Íme:
A Star Trek sorozatban is láthatunk több alkalommal alkudozást, és fizetést. Például a 2. évad 15. részében a későbbi “problémákat” okozó tribbles-t sem ingyen kapják, hanem a csillagközi kereskedőtől, Cyrano Jones-tól veszik, szintén “kreditért”.
A pillanat amikor Cyrano Jones megmutatja Uhura hadnagynak a Tribble-t
Amikor még nem tudják mi vár rájuk 🙂
Majd az a pillanat, amikor a kis szőrmókok elszaporodnak, és Kirk kapitány nem tudja mi tévő legyen… 🙂
Számtalan más példát is tudnék még írni, de azt hiszem a lényeget már értitek. Szóval összefoglalva. Napjainkban is a készpénzmentes világot szeretnék ránk kényszeríteni, aminek kétség kívül vannak előnyei is, de a készpénzt, és a valós értékkel bíró eszközöket ( arany, ezüst, gyémánt…stb ) teljesen “eltüntetni” véleményem szerint, nem lehet. Erre még a fenti legendás filmek, történetek írói, megalkotói sem tudtak alternatívát kitalálni. Sőt, sok esetben ezek a filmek erősen állást foglalnak a “hagyományos” fizetési módszerek, és csereeszközök ( arany, és ezüst standard ) mellett, és kihangsúlyozzák azt az üzenetet, hogy “pénz” nélkül nem létezhet egy univerzum sem, hisz az fogja össze, irányítja, felügyeli ( teszi rabszolgává, a pénz drogosává ) az abban élőket! Nézzétek meg ezt a nagyon ideillő kis részletet, a Baljós Árnyak epizódból!
” Egy dolog köti össze őket: a hitelek. A nyereségre való törekvés motivál minden olyan fajt, amely elismeri a pénzrendszert. “―Feltipern Trevagg
Találtam egy sokkal, de sokkal részletesebb írást a témában, ha a miénket érdekesnek találtad, ez is biztosan érdekelni fog téged: Commodity Money and the Gold Standard in Star Wars, vagyis Árupénz és aranystandard a Star Wars-ban
Hirdetés
