Erről a “kincsről” lemaradtunk, de most pótoljuk. Három nappal ezelőtt jelent meg a hír ( a lelet megtalálása korábban történt ), hogy egy amatőr román fémkereső, Raoul Vlad Șuta két társával együtt, nem mindennapos felfedezést tett Erdély, Bihar megyében ( Románia, Trianonig a Magyar Királyság része ).
A kincskeresők, akiknek egyébként hatósági engedélyük van a fémkeresők használatára, Nagyürügd melletti erdőben vizsgálták a területet, és akadtak rá egy gyenge jelre. Ekkor találtak egy apró ezüstérmét, majd még egyet, és még egyet, egymás után. Majd közösen hárman folytatták a keresést. Végül így találták meg az ezüst pénzekkel teli edényt. A legtöbb apró méretű magyar dénár volt, de három, körülbelül 30 grammos ezüsttallért is találtak, illetve négy, egyelőre beazonosítatlan közepes méretű érmét is. Az érmék az 1500-as évekből származnak, végül közel 5000 db ( körülbelül bruttó 4500 gramm ) került elő.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A kincs, mert ezt nyugodtan nevezhetjük annak, a Bihar megyei művelődési igazgatósághoz kerülnek, amely felértékelteti az érméket. Az értékes darabok pedig múzeumokban kerülhetnek kiállításra. A három megtaláló egyébként a kincs megtalálása után, azonnal jelentette azt a hatóságoknak. Hasonló esetekben, 72 órán belüli bejelentési kötelezettség áll fenn Romániában. A becsületes megtalálónak, a lelet felbecsülés után 30-45% jutalék jár a törvények szerint. Azonban a jellemző az, hogy ezt nagyon nehezen fizetik ki, még ilyen, törvénynek is megfelelő eljárások esetén sem. Például 2013-ban egy Vâlcea megyei kincskereső II. Murád oszmán szultán ( 1404–1451 ) korából származó érmét talált, ami a legnagyobb hasonló jellegű romániai felfedezés volt. Azonban végül a kincskereső csak hosszadalmas perrel ( Román Nemzeti Történeti Múzeummal szemben ) tudta “kikényszeríteni” a jogos jutalmát, 32 ezer eurót.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?