A cöliákia egy olyan autoimmun betegség, amelyben a glutén, egy a búzában, árpában és rozsban található fehérjecsoport, súlyos immunreakciót vált ki a bélben. A világ népességének körülbelül egy százalékát érinti ez a betegség, amelynél a legkisebb mennyiségű glutén is fájdalmas tüneteket okozhat. Ezek közé tartozik a puffadás, fájdalom, hasmenés, székrekedés, reflux és hányás, amelyek jelentős mértékben rontják az érintettek életminőségét. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelési módja a glutén teljes kiiktatása az étrendből, ami rendkívül nehéz és korlátozó, hiszen a glutén számos alapvető élelmiszerben megtalálható.
A cöliákia kialakulásának hátterében genetikai tényezők állnak. A betegek körülbelül 90%-a hordozza a HLA-DQ2.5 nevű gént, míg a fennmaradó 10% többnyire a hasonló HLA-DQ8 gént hordozza. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek az immunrendszer sejtjeinek bemutatják az emésztés során keletkező gluténpeptid darabokat, mintha azok káros betolakodók lennének. Ez a bemutatás azt eredményezi, hogy az immunrendszer T-sejtjei támadásba lendülnek, ami gyulladást és a cöliákiára jellemző tüneteket okoz. Azonban nem mindenki, aki ezeket a géneket hordozza, fejleszti ki a betegséget, mivel a gluténpeptideknek először át kell jutniuk a bélfalon, ahol egy szállító enzim módosítja őket, hogy jobban felismerhetővé váljanak az immunsejtek számára. A kanadai McMaster Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport új eredményei rámutatnak a bélnyálkahártyát alkotó sejtek kulcsfontosságú szerepére a cöliákia kialakulásában.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az Amerikai Egyesült Államok hadserege 1967 és 1972 között mesterséges úton manipulálta az időjárást Vietnamban. A mesterségen elindított esőzésekkel a Vietkong által használt utakat próbálták járhatatlanná tenni. |
Balról a McMaster kutatói, Tohid Didar, Sara Rahmani és Elena Verdu egy olyan orvosi és mérnöki kutatócsoport tagjai, akik megválaszolták a cöliákiával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdést, és közelebb hozhatják a tudósokat a kezelés vagy gyógymód kifejlesztéséhez. ( A kép forrása: brighterworld.mcmaster.ca )
A kutatók transzgenikus egereket használtak, amelyek emberi HLA-DQ2.5 génekkel rendelkeznek, hogy tanulmányozzák, hogyan működnek ezek a gének és az általuk kódolt fehérjék a bélben. Az egér modellek mellett létrehoztak úgynevezett organoidokat is, amelyek a bélsejtek háromdimenziós, élő modelljei. Ezeket az organoidokat gluténnak és gyulladást kiváltó anyagoknak tették ki, hogy megfigyeljék az immunválasz pontos mechanizmusait. A kutatásból kiderült, hogy a bélnyálkahártya sejtjei nem csupán passzív szereplői a gluténnel szembeni immunválasznak, hanem aktívan részt vesznek a glutén fragmentumok feldolgozásában és bemutatásában az immunsejtek számára. Ezek a sejtek szabadítják fel azt a szállító enzimet, amely a gluténpeptideket a HLA-DQ2.5 és HLA-DQ8 fehérjékkel együttműködve mutatja be a T-sejteknek, ezzel elindítva a kóros immunreakciót. Az új ismeretek lehetőséget adnak arra, hogy a kutatók új terápiás célpontokat azonosítsanak, amelyek gátolhatják ezt a folyamatot. Az ilyen terápiák potenciálisan lehetővé tennék a cöliákiás betegek számára, hogy bizonyos mértékig vissza tudjanak térni a glutént tartalmazó ételek fogyasztásához anélkül, hogy komoly tünetekkel kellene szembenézniük. Ez az áttörés jelentős mértékben javíthatja a cöliákiával élők életminőségét világszerte.
Hirdetés
