Az OpenAI ChatGPT 2022-es megjelenése óta az AI forradalmasította a technológiai területet, számos iparágban alkalmazzák, mint a hajózás, orvoslás, és szórakoztatóipar. Az AI mellett azonban egy új technológia is feltűnik, amely versenyezhet vele: a bioinformatika. A John Hopkins Egyetem kutatói szerint az emberi agysejtekkel működtetett „bioszámítógépek” akár a közeljövőben is megjelenhetnek.
Az emberi agysejtek, vagy neuronok, hasonlóan a számítógépekhez, elektromos jelekkel kommunikálnak. Ezt az elvet használják ki a bioinformatikában, ahol organoidokat, azaz laboratóriumban tenyésztett szöveteket hoznak létre. Ezek a sejthalmazok képesek az emberi szervekhez hasonló funkciókat ellátni, és akár logikai feladatokat is megoldani, mint az emberi agy. Egy ilyen rendszer a DishBrain, amely 2022-ben képes volt megtanulni Pong-ot játszani, bár nem tökéletesen. Az ausztrál kutatók 800 ezer agysejtet erősítettek mikroelektródákra, amelyek elektromos jelekkel stimulálták őket. Azóta a technológia fejlődött, és a Cortical Labs már egy PC-kre emlékeztető rendszert is kifejlesztett.
Az organoid egy mesterségesen létrehozott, miniatűr és leegyszerűsített változata egy szervnek, amelyet laboratóriumi körülmények között tenyésztenek ki. Az organoidok sejtkultúrákból fejlődnek ki, és képesek utánozni a valódi szervek néhány alapvető struktúráját és funkcióját, így kutatási és orvosi célokra használhatók, például betegségmodellezésre és gyógyszerfejlesztésre.
Kínában, a Tiencsin Egyetemen kutatók olyan Frankenstein-szerű robotot hoztak létre, amelyet egy apró emberi agy hajt. A robot laboratóriumban termesztett agyi organoidot és egy számítógépes chipet használ, amelyek kölcsönhatásba lépnek az agy idegrendszerével. Az organoid és a chip együtt “agy a chipen” rendszert alkotnak, amely emberi agyhoz hasonlóan működik. Érzékelők és mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok segítségével a robot képes mozogni, tárgyakat megragadni és akadályokat elkerülni. A kutatók szerint az agyi organoid az emberi agyhoz hasonló intelligencia jeleit mutatja, amikor autonóm módon mozgatja a végtagjait. Ez a technológia új módszerekhez vezethet az emberi agykéreg károsodásának javítására és neurológiai rendellenességek kezelésére. A cél az, hogy az organoidok elektromos jelekkel érzékeljék a környezetüket.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Szadám Husszein iraki diktátor halálát követő spontán örömünnepélyeken 20 ember vesztette életét az éljenzők által a levegőbe lőtt, és az onnan visszahulló golyók következtében. |
A robottesten elhelyezett agyszerű gömb jelenleg csak egy makett, amely szemléltetési célokat szolgál. ( A kép forrása: Tiencsin Egyetem, Xinhua Hírügynökség )
Egy másik példa a svájci FinalSpark startup, amely mesterséges agysejtekkel működő számítógépeket ad bérbe kutatóknak. Ezeket a sejtcsoportokat inkubátorokban tartják életben, és apró elektródákkal csatlakoztatják egy számítógéphez, amely dopaminnal jutalmazza őket a sikeres feladatvégrehajtásért. Az organoid intelligencia előnyei közé tartozik az energiahatékonyság és a bonyolult logikai feladatok megoldása. Például a világ legintelligensebb számítógépe, a Frontier ( amely 2024-re elérte az emberi agy számítási kapacitását ), egymilliószor több energiát fogyaszt, mint az emberi agy. Az AI ugyan gyorsan dolgozza fel az adatokat, de logikai feladatokban gyakran elmarad az emberi teljesítménytől.
A Finalspark mesterséges agysejtjei chipekre erősítve. ( A kép forrása: Finalspark via Tom’s Hardware )
Az etikai kérdések azonban megkerülhetetlenek. A laboratóriumban tenyésztett agysejtek használata kapcsán felmerül, hogy etikusan használják-e őket, hiszen valódi szövetekből származnak. A kutatók szerint ezek a sejtek nem tudatosak, így nem szükséges őket emberi etikai mércével kezelni. Azonban a szabályozás hiánya és a technológia megértésének szükségessége miatt további kutatások és viták várhatók.
Hirdetés
