Hogyan lehet pénzt “utalni” a Pokolba? A kínai hagyomány szerint, ez nem is olyan bonyolult!

Már többször találkoztam ezzel a kifejezéssel, hogy égetési pénz. Darabanth aukciókon a Papír és fém szükségpénzek kategóriában szokták besorolni őket. Ennél a magyar aukciósháznál szokás angolul is lefordítani a tétel leírását. Az égetési pénzt, az angol részben “Hell banknotes”-nek fordítják ( vagyis inkább nevezik ), ez egyszerű fordításban Pokol bankjegyeket jelent. Nos, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy megnézzük egy kicsit részletesebben ezeknek a “pénzeknek” a történetét. 

Az  emberek hamis pénzeket égetnek az utcán. ( A kép forrása: brunomaestrini.com, Bruno Mestrini, Burning “money” during Spring Festival, the Chinese New Year, 2016 )

Az égetési pénz eredete, Joss-papír

Az égetési pénznek, égetési pénz a neve :). Ennek egyszerű magyarázata van, azt hiszem egyértelmű. Elégetik őket. Vagyis ebből a névből egyértelműen lehet erre következtetni, azonban a pénz kifejezés nem helyes. Merthogy ezek nem pénzek. Majdnem hogy egy önálló kategóriának mondanám, hisz ha a kínai néphit szerint, ( mert Kínából származik a kifejezés, és maga az égetési pénz is ) közelítjük meg, akkor e világban nem, de a túlvilágon lehet velük fizetni. Vagyis mégiscsak pénz, de csak a túlvilágon fogadják el 🙂 Legalábbis Kínában így gondolják. Az ősrégi hiedelem szerint, a kínai gyászolók  “hamis pénzt” égetnek el a temetéseken, hogy  ezzel biztosítsák, hogy őseik szó szerint halottan is gazdagok legyenek. Merthogy az elhunyt a szertartás során ( az “pénz” elégetése ) megkapja azt, és boldog, virágzó túlvilági életben részesül.

Egyébként még másképp is szokták hívni. Joss-papír, vagy más néven tömjénpapír. De szellempapírnak is hívják. Bár itt már van egy kiinduló pontunk. A hagyományos Joss-papír durva bambuszból készült, vagy rizspapírt is használtak. Különböző motívumok díszítik, és 3 fő kategóriába sorolhatóak. Erre különösen oda kell figyelni, mert a néphit szerint nem mindegy, hogy melyik “pénzt”, melyik szellemnek ajánlják fel, mert az sértés, és haragot válthat ki a túlvilágon.  Feltételezések szerint, ez a rituálé 2500 éves múltra tekint vissza. A taoizmus, a buddhizmus és a regionális folklór egyfajta keverékéből származik.

A Pokol bankjegyek

A Joss-papír modern változata a Pokol bankjegy. A pokol kifejezés feltételezések szerint a keresztény misszionáriusok prédikációiból származhat, merthogy a hagyományos kínai hitt szerint nem ezt a kifejezést használják. A “pokol” szó fordítása megegyezik a már létező kínai “alvilági birodalom” fogalmával. A taoista kozmológia szerint, az elhunytak lelke újjászületésük során ide kerül, függetlenül attól, hogy életük során erényesek voltak-e, vagy sem. A pokol bankjegyei hatalmas, tízezertől ötmillióig terjedő címletükről is ismertek. A bankjegyek kinézete az Egyesült Államok százdolláros bankjegyének egyfajta másolata. A bankjegyek címlete is sok esetben dollárban van megadva, vagy “semmiben”. Az előlapon általában Jáde Császár vagy Yanluo Wang látható. Yanlou Wang a kínai mitológiában, a halál istene. A hátoldalon pedig a Pokol bank, “székhelyének” az elképzelt ábrázolás található. Általában ( de nem mindig ) még két aláírás is van ezen az oldalon, mégpedig  Yanluo Wang és a Judges of Underworld ( Az alvilág bírái ) aláírása, akik feltételezhetően a Pokol bank kormányzójaként és alelnökeként szolgálnak.

500 000 000 Dollár, Pokol bankjegy

Érdekesség: A papírpénzen kívül egyes gyászolók házak papírmásolatát, szolgákat, ruhákat, útleveleket, repülőjegyeket, rizsfőzőket és még a legújabb eszközöket is kínálnak, például okostelefonokat és tévéket. Az ilyen tárgyakat elégetik, hogy szimbolikusan biztosítsák az elhunytnak lakóhelyet, ruházatot, és embereket, akik gondoskodhatnak róluk a túlvilágon, hogy luxusban “élhessenek” tovább.

 

Hirdetés

 

Nos ha nem hinnéd el amit fentebb írtam 🙂 Az biztos, hogy a kínaiak ezt is komolyan veszik, és valóban hisznek a sok ezer éves hagyományban, és természetesen az is logikus, hogy az egyre modernebb világban, a hagyomány is “fejlődik”

A szertartás

Maga a szertartás viszonylag egyszerű. A szellempénzeket, pokol pénzeket általában az elhunytak tiszteletére használják, de szokás ajándéknak adni a vőlegény családjától a menyasszony családjának. A hagyományt mindenütt gyakorolják, ahol kínai közösségek élnek, így Kínában, Hongkongban, Tajvanon, Szingapúrban. A néphit szerint, a hamis pénz  elégetésekor, a pénz egy túlvilági bankba kerül ( amit fentebb említettem ) ahonnét azt az elhunytak szelleme felveheti, és használhatja. Úgy képzelik, hogy azon a túlvilághoz szükséges luxuscikkeket és szükségleteket lehet vásárolni. Ez azon a meggyőződésen alapul, hogy a holtak szellemei továbbra is a természetben élnek, és képesek befolyásolni az élők szerencséjét és sorsát. Ezért a pénz egy felajánlás, hogy áldásokért cserébe boldogok legyenek őseik.

Ekkora, ipari mennyiségben gyártják az égetési pénzt

Sok templomban, a főkapun kívül nagy kemencék találhatók, hogy biztosítsák a lehetőséget, a biztonságos égetéshez.  Leggyakrabban az április eleji “sírsöprési napon”, amelyet Qingming Fesztivál néven ismerhetünk, zajlik ez a hagyomány. Ekkor kínaiak milliói keresik fel őseik sírját, hogy papírpénzt égessenek el áldozatul. A hamis pénzeket hajtogatják, a szertartás részeként, nehogy valódi pénz kerüljön elégetésre. A legtöbb kínai úgy általában sem engedhetné ezt meg magának, de a hagyomány szerint, ezt nem is szabad. Mivel a valódi pénz elégetése pedig szerencsétlenséget hoz. Tajvanon, és máshol is 15 naponta égetnek hamis pénzt. Ez egybeesik egy ősi naptárrendszerrel, amelyet huszonnégy, tizenöt napos időszakra osztottak.

Így néz ki egy “hivatalos” kapu a túlvilágra, egy égető kemence

Amennyiben nincs az égetéshez kemence, úgy egy kört rajzolnak krétával a járdára, és a körön belül égetik el a pénzt. Ez ma minden kínai városban és faluban elterjedt szokás. A tűzveszély elkerülés érdekében ( egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve ) az e célból kapható égetési pénzek, speciális burkolattal vannak ellátva, amely megakadályozza az égő hamu terjedését. A fedél azonban így is elegendő oxigént enged be ahhoz, hogy a pénz teljesen elégjen. A biztonságosnak tűnő égetés ellenére a hamuminták fémtartalom-elemzése azt mutatja, hogy a hamupapír égetése során sok mérgező, egészségügyi kockázatot okozó komponens szabadul fel. Egy másik tanulmány pedig azt találta, hogy az arany és ezüst zsemlepapírok fesztiválokon való elégetése hozzájárulhat az idősek Parkinson-kórjához és lassíthatja a gyermekek fejlődését. A joss-papír elégetése szintén hozzájárulhat a fémfüstláznak nevezett állapot kialakulásához. Bár a hagyományok fontos részei a kínai kultúrának,  Kína egyes tartományai betiltották a szellempapír égetését, mert aggódnak az általa okozott légszennyezés miatt.

Ez egy valóban különleges hagyomány, ami egyben hatalmas üzlet is. Nagyon komoly bevétele van a gyártóknak, akik legyártják ezeket az égetési pénzeket, és egyéb papír tárgyak másolatát.  Ha vicces akarnék lenni, nem megsértve ezt a kínai hagyományt,  azt is mondhatnánk, hogy a  kínaiaknak még azt is sikerült megoldani, hogy pénzt utaljanak egy túlvilági bankba. Az biztos, hogy Kína sok mindenben megelőzte már a világ többi részét, lehet erre is ezt mondhatjuk, és idővel megjelenik majd a túlvilágon, egy másik ország képviseletében működő bank is.