Posted in

Íme az első újévi “ajándék” a kormánytól és a bankoktól: emelkednek a banki költségek!

A kormány döntése alapján 2024. augusztus 1-jétől emelkedett a tranzakciós illeték mértéke, amely 2025. január 1-jétől a bankok lakossági ügyfeleire is átháríthatóvá válik. Az OTP Bank már január 1-jétől alkalmazza a megemelt díjakat.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

2024. augusztus 1-jétől az átutalások, postai befizetések és értékpapír tranzakciók után fizetendő tranzakciós illeték 0,3%-ról 0,45%-ra emelkedett, miközben az adó maximuma is 10 ezer forintról 20 ezer forintra nőtt. Emellett a készpénzfelvételek tranzakciós illetéke 0,6%-ról 0,9%-ra változott. A lakossági ügyfeleknél az illetékmentes átutalási összeghatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt, így csak az ezen összeget meghaladó tranzakciók után kell illetéket fizetni. Továbbá, 2024. október 1-jétől kiegészítő tranzakciós illetéket vezettek be a devizaváltással kapcsolatos pénzügyi műveletekre, amelynek mértéke 0,45%, maximum 20 ezer forint. Ezt az összeget a normál tranzakciós illetéken felül kell megfizetni. A bankok céges ügyfeleikre azonnal, lakossági ügyfeleikre pedig 2025. január 1-jétől alkalmazhatják a megemelt illetéket. Más bankoknál az alábbi időpontokban lépnek érvénybe a megemelt díjak:

  • a CIB Banknál 2025. január 17-től módosulnak a lakossági számlaköltségek,
  • az Erste Banknál 2025. február 3-tól módosulnak a díjtételek,
  • a Gránit Banknál 2025. február 14-től élnek a változások,
  • a MagNet Banknál 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek,
  • az MBH Banknál 2025. január 31-től, vagy 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek. (Számlaszámtól függ a pontos dátum),
  • az OTP Banknál 2025. január 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek,
  • a Raiffeisen Bank 2024. november 21-től terheli át a megemelt adót az új ügyfelei egy részére. A meglévő ügyfelek pedig 2025. február 17-től találkozhatnak az új díjakkal,
  • az UniCredit Banknál 2025. február 1-től,
  • a Wise-nál pedig 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?