Heves vita robbant ki az egyiptológusok között, miután kutatók azt állították, hogy egy „föld alatti várost” találtak a gízai piramisok alatt. Vajon ez a felfedezés valóban szenzációs áttörés, vagy csupán túlzás?

Olasz kutatók, Corrado Malanga professzor ( Pisai Egyetem ) vezetésével azt állítják, hogy hatalmas földalatti hálózatot tártak fel az egyiptomi piramisok alatt. Radaros felvételeik szerint mély aknák, csigalépcsők, vízrendszerre emlékeztető csatornák, sőt, egy rejtett építményegyüttes található több mint 610 méterrel a felszín alatt. A kutatók azt is felvetették, hogy a legendás „Feljegyzések Csarnoka” – amely az ókori egyiptomi hagyomány szerint egy elveszett könyvtár lehet – ennek a földalatti komplexumnak a része lehet. „Ha a jövőben felnagyítjuk a képeket, bebizonyosodik, hogy egy valódi földalatti város rejtőzik odalent” – nyilatkozta a kutatócsoport egy sajtótájékoztatón. 

Azonbannem minden szakértő osztja azonban ezt a nézetet. Lawrence Conyers professzor, a Denveri Egyetem radarszakértője szerint az állítások „óriási túlzások”. Véleménye szerint a kutatók által alkalmazott radarhullámok – amelyek elve hasonlít az óceánfenék feltérképezésére használt szonártechnikára – nem képesek ilyen mélyre hatolni a föld alatt. A Daily Mail-nek adott interjújában kétségbe vonta egy földalatti város létezését, de elismerte, hogy kisebb struktúrák valóban lehetnek a piramisok alatt. Hangsúlyozta, hogy az ókori maja civilizáció és más közép-amerikai népek gyakran építettek piramisokat olyan barlangok és üregek fölé, amelyeknek vallási jelentőségük volt.

Légifelvétel a gízai nagy piramisokról. A tudósok azt állítják, hogy bizonyítékot találtak egy városra a Khafre piramis alatt ( középső ), amely a komplexum egyike. A másik kettő Menkaure ( balra )  és Khufu ( jobbra ) ( A kép forrása: © Islam Moawad )

A radaros felvételeket bemutató sajtótájékoztatón, Zahi Hawass, ismert egyiptomi régész és Egyiptom korábbi turisztikai és régészeti minisztere kijelentette, hogy a gízai piramisok alatt húzódó földalatti városról vagy az óriási, földalatti pillérekre épült piramisokról szóló állítások „teljesen tévesek és nélkülöznek minden tudományos alapot.” Hawass szerint az ilyen pletykák terjesztői amatőrök, akik nem hitelesített és tudományosan nem igazolt módszereket alkalmaztak. „Az általuk közölt részleteket ilyen módszerekkel nem lehetne kimutatni” – idézte a régészt az Ahram Online hírportál vasárnap. Hozzátette, hogy az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium semmilyen kutatást nem engedélyezett a gízai piramisok belsejében vagy azok környezetében. A Gízai-fennsík – ahol a Nagy Piramis (Kheopsz-piramis), a Szfinx és más ókori csodák találhatók – évente milliók turistát vonz. A fennsíkon három piramis áll: az egyik Kheopsz fáraót, a másik fiát, Hafrét, a harmadik pedig Hafré fiát és Kheopsz unokáját, Menkaurét dicsőíti.

A radar által mutatott topográfia egy sajtótájékoztatón

Corrado Malanga professzor és kutatótársai, Filippo Biondi és Armando Mei eredményeit múlt héten mutatták be Olaszországban, de a felfedezést egyelőre nem publikálták szakmailag lektorált folyóiratban. A kutatócsoport elsősorban a Hafré-piramisra koncentrált, amely a gízai fennsík három nagy piramisának egyike a Kheopsz- és Menkauré-piramis mellett. Ezeket az ikonikus építményeket körülbelül 4500 évvel ezelőtt emelték, és az egyiptomi Nílus nyugati partján találhatók.