Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Felbecsülhetetlen értékű, 6000 db-os középkori ezüstérme kincsre bukkantak

Felbecsülhetetlen értékű, 6000 db-os középkori ezüstérme kincsre bukkantak egy építkezésen a felső-ausztriai  Rainbach faluban. Az érmék a Lande-Kultur GmbH múzemhoz, más néven Linz Schlossmuseum, kerültek.

A kép forrása: Michael Maritsch/Zenger

A kincs egy parasztház alapjában volt elrejtve, olyannyira “tökéletes” helyen, hogy több mint 5 évszázadon keresztül nem fedezte fel senki. Az érméket agyagfedeles edényben, gondosan szövetbe csomagolva találták.  A múzeum szerint nem világos, hogy hogyan kerültek oda az érmék, és kinek a tulajdonában voltak.

„A tulajdonos kilétéről csak feltételezésekre tudunk hagyatkozni, nagy valószínűséggel a birtok egykori tulajdonosa vagy valamelyik családtagja lehetett, de a rejtekhely érdekes, mivel a szolgálok lakhelye alatt található, az pedig nem valószínű, hogy ekkora vagyonnal rendelkezett volna egy szolgáló, hacsak nem a földesuruktól lopták, vették el. ” – közölte a múzeum.

A közlemény szerint, a kincs elrejtésének  pontos ideje még nem ismert. Az viszont biztos, hogy a 15. század második feléből valók, és különböző típusú érmékből állnak, amelyek akkor fizetőeszközként forgalomban voltak az országban. A múzem azt is közölte, hogy milyen fajta érmékből áll a lelet:


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Wrigley nevű cég, eleinte még szappanokat árult, ami mellé kis meglepetéseket adtak. Első körben sütőport, majd rágókat osztogattak a vásárlóknak. A vevők körében olyan nagy népszerűségnek örvendtek azok a rágók, amiket adtak, hogy már csak azért megvették a szappanokat, hogy hozzájussanak. Egy idő után a cég megváltoztatta a profilját és nagyüzemben kezdett el finom gumikat gyártani.

Ezek egyrészt pfennigek és féldarabjaik, az úgynevezett „felek”; másrészt a nagyobb, több pfennig értékű érmék, főleg a Csehországból importált „ prágai groschenek” és néhány milánói pegioni, amelyet a címer után általában „kígyó groschen”-nek neveznek, valamint Tiroli Kreuzerek, egy ritkább érmefajta .” – közölte a múzeum.

Az edény, amiben az érmék rejtőztek, A kép forrása: Michael Maritsch/Zenger

Egyenlőre folyamatosan kategorizálják, és egyesével értékelik, beazonosítják az érméket. A múzeum igérete szerint, ha ezzel végeznek, további információkat fognak elárulni, és kiállításra is kerülnek majd.

 

Hirdetés