Extrém ritka mexikói érmére bukkant egy neves gyűjtő!

Nem túl gyakran, de megesik, hogy felbukkan egy addig még nem látott nagyon ritka, vagy ” extrém ” ritka érme, vagy bankjegy. Bizonyos esetekben konkrét régészeti kutatások után, vagy mint amiről most is írni fogok, ” elveszett “, elfeledett gyűjteményekből. A gyűjteményes darabokra általában az a jellemző, hogy az előző tulajdonosa vagy nem akarta felfedni, hogy milyen ritkaság van a birtokában, vagy egyszerűen nem tudta :). Mikor gyűjteménye ( általában halála után 🙁 ) máshoz kerül, netán másik figyelmesebb, vagy hozzáértőbb gyűjtőhöz, akkor kerülnek elő ezek a kincsek. Nos az alábbi is egy ilyen eset. 

Egy Adrian Coro ( díjnyertes numizmatikai újságíró és író, aki elsősorban a modern amerikai és világpénzekre szakosodott. ) nevű gyűjtő, kereskedő vásárolt egy gyűjteményt, és ezek között akadt egy ” extrém ” ritka ezüst érmére. Nem túlzás azt mondani, hogy extrém ritka, hisz tulajdonképpen eddig a pillanatig nem is tudtak a létezéséről. Coro megkeresett mindenkit akit lehetett, hogy információkat gyűjtsön. Felvette például a kapcsolatot a Casa de Moneda-val ( Szövetségi kormányzati iroda, Mexikó ) akik találtak egy rendeletet ( 1947. szeptember 19- jelent meg ) amiben szerepel leírás, egy ezüst érméről, a Coro érmeképének jellemzőivel. Az 50 centavos érméket azonban nem bocsátották forgalomba. Így ez a darab, tulajdonképpen egy mintadarab lehet. Ezenkívül 2 mexikói pénzverésről szóló könyvben leírják, hogy „csak öt és egy pezós darabokat vertek, és ezek kibocsátása nem sokkal a fentebb említett rendelet kihirdetése után kezdődött. Felfigyeltek a portréja vállán megjelenő „Juarez” feliratra is, amelyről az érme erős tónusa és a küldött kép minősége miatt azt hitték, hogy kézzel írták, de Coro hangsúlyozza, hogy gravírozott. Ez is hasonlóságot jelzett, az említett információkkal.

A Krause Standard Catalog of World Coins ( 1901–2000  ) ellenőrzése hasonló mintát mutat – egy 1 pesós ezüstérmén 1947-ből, amely a leírás szerint megegyezik a szóban forgó darabéval. De nincs utalás egy 50 centavos ezüst érmére 1947-ből ezzel a mintával. Az egyetlen minta 50 Centavos ebből az időszakból 1945-ből való, de az réz-nikkelből készült.

A darab szintén nem található meg az NGC online World Coin Price Guide -ban, és nem szerepel a PCGS oldalon a mexikói minta pénzverés alatt .

Coro beadta az NGC -nek minősítésre, és amikor visszatért, az NGC azt mondta, hogy egy ezüst mintás darabról van szó, amely MS64 minősítést kapott, és az érme hátoldalán a 19. századi mexikói politikai vezető, Benito Juarez balra néző mellszobra látható. Vannak még „50 Centavos” feliratok; “7 gr.” a „7 gramm” esetében; „0,500”, az ezüst finomság; „Mo”: „Mexikó”; és „1947”.

A fellelt érme, egy 1947-es, 0,500-ös finomságú ezüst 50 centavos. 1905-ös mexikói pénzverési reform óta, a két leggyakrabban vert címlet az 50 centavos, és 1 pesos. Ezek az érmék mindig is fontosak voltak a mexikóiak számára, akik jellemzően „ nem szeretik a papírpénzt ” 🙂 ez az érzés azonban nem meglepő egy olyan országban, amely a világ legnagyobb ezüsttermelője.

Országok listája ezüst kitermelés alapján 2017-ben 

No.	ország/régió	ezüst (tonna)
—	világ	38,223
1	Mexikó	5,600
2	Peru	4,500
3	Kína	2,500
4	Oroszország	1,600
5	Lengyelország	1,400
6	Chile	1,200
7	Bolívia	1,228
8	Ausztrália	1,200
9	Egyesült Államok	1,020

Azonban mindezek ellenére, a mexikói pénzverde ettől az időszaktól kezdve folyamatosan csökkentette az érmék ezüst tartalmát. Ez a változó gazdasági feltételek, különösen a növekvő infláció és a gazdasági tevékenység, II. világháborút követő hanyatlása miatt történt, amikor a mexikói cégek az Egyesült Államoknak a háborús erőfeszítésekhez szükséges anyagi javak előteremtésével voltak elfoglalva.

1905-ben a mexikói ezüst 50 centavo 0,800 finom ezüstből és 1 peso érme 0,9030 finom ezüstből készült. 1919-re Mexikóban az úgynevezett „ decoplata ”-t, vagyis 72% ezüstből és 28% rézötvözetből készült érméket használtak, amelyek a világ számos más részén is népszerűek voltak.

A Decoplata 720 ezreléknek megfelelő finomságú ezüst szabvány megnevezése. Az ötvözet 72% tiszta ezüstöt és 28% rezet tartalmaz. A 19. század és napjaink között számos országban használták, de leginkább a 20. század közepén Mexikóban és Hollandiában készült érmékhez kötik.

1918-tól 1919-ig az 1 peso akkor 0,800, de 1920-ra az 1 peso 0,720 volt. 1947-ben mindkét címletnél bevezették az 0,500 ezüst finomságot, amit aztán 1950-ben 0,300-ra, végül 1957-ben 0,100-ra csökkentették. Jellemzően az effajta változtatások, a valuta leértékelődése miatt történik. Ez egy módja annak, hogy a polgárok fizessenek a kormány túlzott kiadásaiért és rossz költségvetési gazdálkodásáért.

Mexikó esetében a peso volt az egyik legstabilabb valuta a XX. században, és az ország akkoriban nem tapasztalta a Latin-Amerikában tapasztalt hiperinflációt . Mindez azonban megváltozott az 1970-es évek olajválságai után, és amikor 1982-ben az ország nem teljesítette külső adósságát, az egy elhúzódó tőkekivonást indított el az országból.

Ezek ismeretében ismeretében, hogy Coro úgy gondolja, hogy a mexikói ezüstérmék ezüst tartalmának csökkentése,  valószínűleg az érmék előállítási költségének emelkedése miatt következett be. Úgy véli továbbá, hogy az 1947-es rendeletben engedélyezett 50 centavos 0,500 ezüstből álló 50 centavos soha azért került forgalomba, mert a címletet az előző években tízmilliós nagyságrendben verték, és ekkor már nem volt szükség több ilyen érmére.

Ugyanakkor szükség volt új peso érmékre, amelyeket 1947-ben kezdtek verni 0,500-as finomságban, José Maria Morelos katolikus pap, a szabadságharc mozgalmát vezető forradalmi lázadó vezérré váló portréjával.

Coro úgy véli, hogy a fellelt darab, még soha nem volt látható sehol, és mivel egyedi darab, valószínűleg ez az időszak ( amit képvisel ) egyik legritkább mexikói érméje. Értékét szinte lehetetlen megbecsülni, hisz még nem volt rá precedens. Coro állítása szerint, már kereset meg magángyűjtő ajánlattal, de ő inkább aukciós ( Stack’s Bowers Galleries ) értékesítésen gondolkodik. Az érme fizikai bemutatója, és az aukció, 2022. augusztus 22–26. között kerül megrendezésre.