Heti makronaptár – Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács a jövő héten

Heti makronaptár – Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács a jövő héten

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc

Budapest, 2022. szeptember 25., vasárnap ( MTI ) – Kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) pedig több makrogazdasági adatot tesz közzé a jövő héten.

Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a monetáris tanács, a piac várakozása szerint folytatódik a kamatemelési ciklus. Legutóbb, augusztus 30-án az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntöttek, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelték. A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

A KSH pénteken teszi közzé a kormányzati szektor első félévi egyenlegét és az ipari termelői árak augusztusi alakulását. A kormányzati szektor első negyedévi hiánya 739 milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka volt. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 74 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. A bevételek 1403 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal, a kiadások 1329 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal nőttek.

Júliusban az ipar belföldi értékesítési árai 52,7, az exportárak 30,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, az ipari termelői árak átlagosan 37,9 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 9,1, az exporté 3,9, az ipari termelői árak pedig összességében 5,7 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítés árainak magasabb ütemű növekedését a jelentős drágulást realizáló energiaipar nagyobb részaránya okozta. Emellett az alapanyagárak emelkedése és a forint gyengülése is meghatározó volt. A belföldi értékesítés éves szintű emelkedésén belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 36,4, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 95,0 százalékkal nőttek a termelői árak. Az első hét hónapban a belföldi értékesítés árai 42,0, az exportértékesítéséi 22,7, az ipari termelői árak pedig összességében 29,2 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Hirdetés

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Nemzeti kincsünk az agár

Folytatódik a sikersorozat, és egy újabb magyar kutyát ábrázoló emlékérmével bővült a paletta. A vizsla és a komondor után megjelent >>>

II. világháborús nemzeti hősök helyett, egy majomevő sas lesz látható a Fülöp-szigeteki 1000 pesós bankjegyen!

A Bangko Sentral ng Pilipinas (BSP) december 11-én, mutatta be az új 1000 pesós bankjegy új dizájnját, amely majd 2022 >>>

Heti makronaptár – A tavalyi inflációs és államháztartási statisztika is megjelenik a jövő héten

Budapest, 2022. január 9., vasárnap (MTI) - Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a decemberi és a tavalyi >>>

Hirdetés