A 1928. január 9-én elhangzott beszéd Joseph Goebbels életművében kiemelkedő jelentőségű, mivel a propaganda természetéről nyújtja leghosszabb és legátfogóbb elemzését korai időpontban. Az előadás Berlinben, a „Hochschule für Politik” keretében zajlott, kizárólag párttagok számára, és egy olyan korszakban született, amikor a náci párt még nem…
Történelem
500 éve ismerjük Európában, de csak 250 éve merjük megenni! Miért hitték sokáig, hogy a paradicsom mérgező? ( Nem teljesen alaptalanul, hiszen a növény levelei és szára valóban mérgezők )
A paradicsom ma a világ egyik legelterjedtebb és legkedveltebb élelmiszere, mégis meglepően ellentmondásos múlt áll mögötte. Története jól példázza, hogyan alakulhat ki egy növény körül félreértések, félelmek és tévhitek egész sora. Ahogy egy korabeli megfigyelés fogalmazott: „a paradicsom kezdettől fogva igazságtalan hírnevet kapott”. Ez a…
Valóban tejben‑vajban fürödtek az uralkodók ( Kleopátra )? Vagy ez is csak egy legenda?
A „tejben‑vajban fürdik” kifejezés a magyar nyelv egyik legősibb és legkifejezőbb szólása, amely a bőség, a kényeztetés és a kivételezett jólét képét idézi fel. A modern ember számára ez a mondás egyfajta túlzó metafora, ám sokan úgy vélik, hogy valós történelmi gyakorlatra utal, és gyakran…
Goebbels nagy átverése elhitette a világgal, hogy Hitler ötlete volt az autópálya, pedig már a Weimari Köztársaság idején elkezdték építeni őket!
Az autópályák történetét a köztudatban gyakran egyetlen névvel kapcsolják össze: Adolf Hitler. A náci propaganda évtizedeken át azt a képet sulykolta, hogy a modern gyorsforgalmi úthálózat az ő „zseniális” elképzelése volt, amely tömegeknek adott munkát és új korszakot nyitott a közlekedésben. A valóság azonban jóval…
Volt egy szászországi térség Németországban, amit a szövetségesek “elfelejtettek” megszállni a második világháború végén ( A Schwarzenbergi Szabad Köztársaság története )
A Schwarzenberg nevéhez kötődő „Szabad Köztársaság” története a modern európai történelem egyik legkülönösebb epizódja. A Náci Németország kapitulációja után egy nyugat-szászországi térség – Schwarzenberg, valamint Aue és Stollberg környéke – hetekre kívül maradt a szövetséges megszálláson. A „Freie Republik Schwarzenberg” kifejezés azonban nem kortárs elnevezés:…
A világ legkisebb hadserege a világ egyik legfontosabb emberét védi a világ legkisebb államában
A Vatikánváros nem csupán a katolikus egyház központja, hanem a világ legkisebb, mindössze néhány tucat hektáros szuverén állama is, amely saját jogrenddel, diplomáciával és intézményekkel rendelkezik. Bár fizikailag szinte teljesen körülöleli Róma, mégis különálló entitásként működik, és ennek egyik legkülönlegesebb eleme a saját hadserege, a…
Tudtad, hogy olykor a keresztes lovagok megették legyőzött muszlim ellenfeleiket?
A keresztes háborúk története tele van brutalitással, vallási fanatizmussal és olyan eseményekkel, amelyek még a középkor kegyetlen mércéjével mérve is sokkolóak. Ezek közül az egyik legmegdöbbentőbb vád az, hogy egyes keresztes katonák emberhúst fogyasztottak. A kérdés régóta foglalkoztatja a történészeket: valóban megtörtént-e a kannibalizmus, és…
Tényleg Winston Churchill „találta fel” a tankot? Ez így nem teljesen igaz, de nem is teljesen hamis – íme a valódi történet
A modern harcjárművek története gyakran kapcsolódik Winston Churchill nevéhez, akit sokan a tank feltalálójaként emlegetnek. Bár 1914-ben még az Admiralitás első lordja volt, rendkívül jól átlátta a hadviselés új eszközeinek szükségességét. Churchill már szeptember 23-án, 1914-ben levelet írt Colonel Ollivantnak, a Királyi Haditengerészeti Hivatal Légi…
Miért szerettük régen a zsíros kenyeret, és miért kezdjük napjainkra elfelejteni? A gulyáskommunizmus legegyszerűbb, mégis sokatmondó étele: a „zsírosdeszka”!
A zsíros kenyér – vagy ahogyan sokan nevezték, a „zsírosdeszka” – a 20. századi magyar mindennapok egyik legegyszerűbb, mégis sokatmondó étele volt. Első pillantásra csupán kenyér és zsír, valójában azonban egy egész korszak lenyomata: a hiányé, a takarékoskodásé, majd a lassan megjelenő bőségé. A Kádár-korszakban…
A magyar szabadságharc egyik kevéssé ismert epizódja az a terv volt, amely szerint a Tihanyi-félszigetet bevehetetlen erőddé, egyfajta szigetté alakították volna. ( A „magyar Gibraltár” története )
A magyar szabadságharc 1848–1849-es időszaka nemcsak a hadtörténet, hanem a katonai stratégia és a politikai gondolkodás szempontjából is számos figyelemre méltó elképzelést hozott létre. Ezek közé tartozott az a nagyszabású erődítési terv is, amely a Dunántúlon, a Balaton-felvidék térségében jött volna létre. A tervezett munkálatok…