A szerencsepénzek és szerencse‑talizmánok a numizmatika egyik legkülönösebb és legkevésbé feltárt területét képviselik. Ezek a tárgyak a 19–20. század fordulóján jelentek meg nagyobb számban Európában és az Egyesült Államokban, és egyszerre töltöttek be mágikus, reklám‑ és emléktárgy funkciót. A magyar példányok különösen ritkák, a szakirodalom…
A 19. század közepének amerikai pénzrendszere gyors és sokszor kényszerű átalakuláson ment keresztül. A gazdasági növekedés, a terjeszkedő posta, a nemzetközi nemesfém-piac ingadozásai és később a polgárháború egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok pénzforgalma új megoldásokat igényeljen. Ebben a korszakban jelent meg az amerikai…
A pénz története nemcsak gazdaságtörténet, hanem egyben hatalomtörténet is. Az érméken és bankjegyeken megjelenő portrék mindig arról árulkodnak, hogy egy adott korszakban kit tekintettek legitim vezetőnek, milyen politikai rendszer uralkodott, és milyen értékeket kívántak hangsúlyozni. Már az ókori Hellászban és a Római Birodalomban is tudatos…
A tajvani pénztörténet egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb darabja az 1949‑ben kibocsátott 5 jiao, vagyis 50 centes ezüstérme, amelyet a Kínai Köztársaság kormánya még a szárazföldről való visszavonulásának évében bocsátott ki. Ez az érme nem csupán numizmatikai ritkaság, hanem egy korszakváltás jelképe is: az egyetlen olyan…
A 18. század végének Angliája nemcsak háborúk és politikai feszültségek színtere volt, hanem egy különös pénzügyi kísérleté is. A hivatalos aprópénz hiánya olyan súlyos méreteket öltött, hogy a mindennapi kereskedelem szinte működésképtelenné vált. Erre a válságra adott válaszként megszülettek az úgynevezett magántokenek – olyan rézérmék,…
A középkori Európa pénzhasználata rendkívül sokszínű képet mutat, amelyben a helyi gazdasági viszonyok, a politikai hatalom és a technológiai lehetőségek egyaránt meghatározó szerepet játszottak. E sokféleség egyik legkülönlegesebb megnyilvánulása az ezüst brakteáták megjelenése és elterjedése volt, amelyek a 12. század elejétől kezdve hosszú időn át…
Az azonosítatlan repülő tárgyak – közkeletű nevükön ufók – témája a 20. század második felétől vált a populáris kultúra és az alternatív kutatások egyik legvitatottabb területévé. A legtöbben modern jelenségként tekintenek rá, amely a repülés, a rakétatechnika és az űrkorszak hajnalával jelent meg. Időről időre…
Transznisztria pénzügyi rendszere kiváló példája annak, miként próbál egy el nem ismert állam gazdasági önállóságot teremteni politikai elszigeteltségben. A Transznisztriai Köztársasági Bank által kibocsátott transznisztriai rubel ( PRB ) kizárólag a régió területén használható, szabadon lebegő árfolyammal, de nem konvertibilis külföldön. A rubel 100 kopejkára…
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemcsak politikai és katonai fordulópontot jelentett Magyarország történetében, hanem a pénzügyi önállóság terén is mérföldkőnek számított. A független magyar államiság egyik legfontosabb jelképe az önálló pénzkibocsátás megindítása volt, amelynek során megszülettek a Kossuth-bankók, valamint a magyar feliratú érmék. E korszak…
A Vatikán euroérméi különleges helyet foglalnak el az európai pénzforgalomban. Bár a Vatikánvárosi Állam nem tagja az Európai Uniónak, monetáris megállapodás révén jogosult euró kibocsátására, szigorúan meghatározott mennyiségi és formai keretek között. Érméi nemcsak fizetőeszközként, hanem szimbolikus hordozóként is működnek: egyszerre képviselik az államiságot, az…
