Az 5 forintos érmék evolúcióján keresztül nyomon követhető a forint folyamatos, évtizedeken át tartó elértéktelenedése. Minden a tündöklő, ezüst 5 forintos forgalmi érmével kezdődött 1946-ban, hogy aztán mára az 5 forintosunk menthetetlenül bukásra legyen ítélve, hasonlóan az 1 és 2 forintos érmék 2008-ban bekövetkezett végérvényes kivonásához.
A világtörténelem legnagyobb inflációja után, 1946-ban megszűnt a pengőrendszer, hogy helyét a forint vegye át. A legnagyobb fémpénz címlet az 5 forintos lett, mely nagy méretével ( 32 mm, 12 g ), 50 százalékos ezüsttartalmával és viszonylag magas, 10 milliós darabszámával ünnepelte egy új korszak kezdetét 1947-ben. Ennek az érmének 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján kis példányszámban ( 40.000 ) kibocsátották a vastagabb változatát is, mely 83,5 százalék ezüstöt tartalmazott és még peremirata is volt: „Munka a Nemzeti Jólét alapja”. Ez a 20 grammos érmeváltozat minden bizonnyal nem vett részt a pénzforgalomban. Annak ellenére, hogy ma is viszonylag könnyen beszerezhető az 1946-os 5 forintos, a körülbelül 40 ezer forintos ára annak a jele, hogy a gyűjtők nagy becsben tartják. Mindkét változaton egyaránt a „Magyar Köztársaság” országnév olvasható, és Kossuth Lajos van a hátlapján. Kossuth sokáig, egészen a rendszerváltásig megmaradt az 5 forintos érméken, az országnév viszont nem – az „Magyar Népköztársaság”-ra változott – és a későbbi 5-forintosok már anyagukban is a hanyatlás jeleit kezdték mutatni. Az ezüst 5 forintosok elvileg 1977-ig törvényes fizetőeszköznek számítottak, de addigra már nem lehetett őket felfedezni a mindennapi pénzforgalomban, hiszen a magyar emberek megtartották a jó ezüstpénzeket ( gazdasági szaknyelven ez a tezauráció folyamata ).
1967-ben aztán 20 millió darabban elkészült az új változat, a rézötvözetű 5 forintos, mely nem csak anyagában, hanem méreteiben is alul maradt az előző érméhez képest. Az első „Magyar Népköztársaság”-i 5-forintos nem húzta sokáig, öt évre rá kivonták a forgalomból.
1971-ben megkezdte pályafutását a színtiszta nikkel 5 forintos, mely anyagát tekintve előrelépés volt, hiszen a nikkel az egyik legdrágább és legtartósabb nem nemesfém, amiből érméket gyártanak. A méretcsökkenés azonban folytatódott, hiszen ezek a nikkelérmék már csak 24,3 mm átmérőjűek voltak. Rengeteg, körülbelül 60 millió darab készült belőlük a 70-es években. A színtiszta nikkel 5 forintos érméket 1987-ben vonták ki a forgalomból. Helyüket fokozatosan a további pénzromlást jelző réznikkel 5-forintosok vették át 1983-tól. Ezeket a rézötvözetből készült érméket 1989-ig verték, 1995-ben pedig kivonták őket.
1992-ben az új rendszer visszahozta a „Magyar Köztársaság” feliratot az 5 forintos érmére is, melynek nikkeltartalma a korábbi típushoz képest 25 százalékról 4 százalékra zsugorodott és helyét az olcsóbb cink váltotta fel. Kossuth Lajos helyén a nagy kócsag nevű madarunk tűnt fel, mely nem sikerülhetett különösebben nagyra, hiszen 21,2 mm-es átmérőjű érmére nem lehet nagy ábrát vésni.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott. |
Az ország nevének megváltozásával 2012-től ezeket az érméket változatlan paraméterekkel, de immár „Magyarország” felirattal verték tovább, annak ellenére, hogy az emberek ma már gyakorlatilag nem is használják őket, olyan keveset érnek. Mármint a névértékük ér keveset, ugyanis a bennünk lévő fém, még ez az olcsó ötvözet is, jóval többet ér 5 forintnál. Ezt nevezzük anyagértéknek vagy beolvasztási értéknek.
Az 5 forintosunk tehát várhatólag hasonló sorsra fog jutni, mint az 1 és 2 forintos. Nincs visszaút a számára: a kezdeti ezüstös tündöklés és kb. 75 éves sorvadás után bekövetkezik a törvényszerű bukás. Aki sajnálja őket, kezdje el gyűjteni, nosztalgiázásra jók lesznek.
A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank az 5 forintos forgalmi érme hatféle emlékváltozatát bocsátotta ki 2021. augusztus 2-án összesen 12 milliós példányszámban.
Forrás: numizhirek.blog.hu, Az 5 forintos érmék tündöklése és bukása
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?