A Somalo története ( hogyan tértek vissza az olaszok Olasz-Szomáliföldre )

Afrika gyarmati felosztásáról, már több cikkben is írtunk. Az egyik ilyenben, kiemelt figyelmet szenteltünk az olaszok afrikai jelenlétének:  Olasz Kelet-Afrika, ahol a fasizmus volt hatalmon, de ez senkit nem érdekelt! ( olasz pénzek Kelet-Afrikában ). Azonban az említett cikkben csak 1942-ig néztünk meg az eseményeket, pedig a “történetnek” akkor még koránt sem volt vége. Nézzük most meg a “folytatást”, nézzük meg azt, hogy hogyan “maradhattak” vagy ha úgy tetszik, “mehettek vissza” mégis Afrikába az olaszok úgy, hogy a II. világháború döntő részében, a vesztes oldalon harcoltak.  

1 centesimo, 1950, Szomáliföldi Trust Territory ( 1950-1960 ) ( A kép forrása: numista.com )

A II. világháború után

A II. világháború után, tulajdonképpen minden vesztes ország elvesztette a gyarmatait. Így járt Olaszország is, bár az ő esetükben volt egy kis “csavar”. Miután a brit erők elfoglalták olasz Szomáliföldet, katonai kormányzást vezettek be. Kezdetben a szomáli nép szövetségesként, felszabadítóként tekintett a britekre, azonban idővel a függetlenségi törekvések felerősödtek. Több önálló politikai szervezet alakult Szomáliában, mint például Szomáli Ifjúsági Liga ( SYL ) vagy  Szomáli Nemzeti Liga ( SNL ). A brit “felügyelet” egészen 1949 novemberéig tartott, amikor is az Egyesült Nemzetek Szervezete végül úgy döntött, hogy Olaszországnak ad ( újra ) gondnokságot az olasz Szomáliföldre, de csak szigorú felügyelet mellett. Vagyis ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy visszatérhetnek az olaszok. A terület neve pedig ez lett: Trust Territory of Somaliland, hivatalosan “Trust Territory of Somaliland under Italian administration” olaszul: Amministrazione fiduciaria italiana della Somalia ( AFIS ). Szándékosan írtam le ezeket a neveket, mert pont így érezhették magukat a szomálik is. Már fogalmuk nem lehetett, hogy akkor most mi van? Ezeket a területeket, a világot irányítók, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ( ENSZ, 1946 után ) gyámsági területeinek nevezték. Ők döntötték el, hogy kinek ‘adják” gyámság, ( nem gyarmati ) felügyelet alá. 1949-ben úgy döntöttek, hogy a volt olasz szomáliai területeket, ismét az olaszok gyámsága alá helyezik. Ennek okait nem teljesen ismerjük. A Szomáli Ifjúsági Liga például azzal vádolta meg Nagy-Britanniát, hogy ez egyfajta “fizetség” volt azért, hogy Olaszország hajlandó legyen újra kereskedni a britekkel. Ezzel létrejött az egyetlen eset, amikor a második világháborúban legyőzött hatalomhoz vagyonkezelői jogot rendeltek.

A volt olasz Szomáliföld, újra “olasz Szomáliföld”

Az ENSZ azonban kötelezte az olaszokat, hogy a gyámság alatt ami 10 évre szólt ( 1950- 1960 ), felügyeljék, és segítség az ország függetlenné válásának folyamatát. Felügyeljék majd a demokratikus választásokat, és tartsák fenn a rendet. 1950. április 1-jén az AFIS megkezdte az “uralmát”. 6500 olasz katona érkezett az afrikai országba, azzal a céllal, hogy támogassa ( védje ) az első olasz kormányzót Giovanni Fornari-t. Az olasz fennhatóság nem ment zökkenőmentesen. A britek alatt kinevezett és akár magasabb tisztviselői pozíciókba is beültetett helyieket az olaszok módszeresen eltávolították, vagy akár be is börtönöztek. A területen az olasz nyelv marad a hivatalos nyelv, ami szintén sok esetben feszültséget okozott. Azonban 1956-ban a parlamenti választásokon többséget szerzett az egyik legerősebb bírálójuk, a Szomáli Ifjúsági Liga. Ekkor már egyébként nem Fornari volt a kormányzó. Az olaszok békülőbb hangnemben kezdtek tárgyalni, majd végül 1959-ben, bedobták a törülközőt. Ezt azért írtam így, mert bár tudható volt, hogy a gyámság lejár, az olaszok azért próbálták volna elérni, hogy megmaradjon a befolyásuk Szomáliföldön. Nos tehát, az 1959-es parlamenti választásokon ismét a Szomáli Ifjúsági Liga szerezte meg a szavazatok többségét, és azonnal nekiláttak a teljes függetlenség hivatalos kinyilvánításának folyamatába. 

A Szomália Szövetségi Köztársaság létrejötte ( 1960 )

1960-ban a Szomáliföldi Trust Territory ( az egykori olasz Szomáliföld ) függetlenné vált, a rövid ideig fennálló Szomáliföld állam ( az egykori Brit Szomáliföld  ) nyomdokaiba lépve, amely öt nappal korábban nyerte el függetlenségét, Mohamed Haji Ibrahim Egal miniszterelnökkel. 1960 június 26-án. A két terület pedig 1960 július 1-jén egyesült, és létrejött a Szomáliai Köztársaság. Ezzel gyakorlatilag teljes mértékben véget ért mind a brit, és mind az olasz uralom, fennhatóság, gyámság ami sok éven át tartott az országban.

A Somalo

1948-ban Olaszország már fontolóra vette a szomáliai valuták bevezetésének lehetőségét, mivel arra számítottak, hogy a terület visszaszáll az olasz ellenőrzés alá. Azonban miután elvetették az olasz líra vagy a lírához köthető valuta újbóli bevezetésének elképzelését, egy új pénznem bevezetése mellett döntöttek. Ezt az új pénznemet nagyon találó névvel, “Somalo”-nak nevezték el, és a Gondnoksági Adminisztráció 1950. május 16-i 14. számú rendelete hivatalosan engedélyezte. Somalo – Szomália hivatalos pénzneme lett ( pontosabban az olasz igazgatás alatt álló szomáliföldi területeken ) 1950 és 1960 között, a függetlenség kikiáltása előtt. A pénzegység 100 centesimoból állt, nyilván az olasz mintát követve. 1 centesimi, és 5, 10, 50 centesimo, és 1 somalo címlet került kibocsátásra. Az 50 centesimot és 1 somalot alacsony tartalmú ezüstből, a többi címletet rézből verték. Kizárólag 1950-ben készültek ilyen érmék. Az érméket Giuseppe Romagnoli – olasz éremművész és szobrász tervezte, és Rómában lettek legyártva. Az érméken arab feliratok is szerepelnek. A “Somalo” hivatalosan 1962-ig volt használatban az újonnan létrehozott Szomáliai Köztársaságban. Ezek a darabok nem túl ritkák, de nem is gyakoriak. A gyűjtők keresik őket, hisz történelmi narratívát társítanak hozzájuk, de azt hiszem ebben mindannyian egyetérthetünk is. Én kifejezetten kedvelem is őket, mindössze egy 10 centesimos darabom van, de ha lesz rá módom, biztosan beszerzem a teljes sorozatot. Íme egy teljes sor:

A képek forrása: ma-shops.com

Léteztek olasz-szomáli bankjegyek is. A római központú Cassa per la Circolazione Monetaria della Somalia 1950 április 18-án kezdte meg tevékenységét, és engedélyt kapott 55 millió papírpénz kibocsátására. 1950 május 22-én hozták forgalomba az 1, 5, 10, 20 és 100 szomáli címletű bankjegyeket, amelyeket olasz és arab nyelven is feliratoztak. A kelet-afrikai shillingben és olasz lírában denominált bankjegyeket 1950 május 22-től augusztus 22-ig cserélték az új szomáliai bankjegyekre. Az 5 szomali bankjegy kisebb változatát 1951 májusában bocsátották ki. Ezeket a bankjegyeket 1962 december 15-én vonták vissza, és 1963 december 31-én szűntek meg, mint törvényes fizetőeszköz.

 10 somali, 1950 ( A kép forrása: numisbids.com )

Érdekesség: Szomália megalakulása után, tulajdonképpen “megszűnt” Szomáliföld. Azonban az 1991-ben kitört szomáliai polgárháború tette lehetővé az egykori Brit Szomáliföld elszakadását az ország többi részétől, amelyben Szomália gyakorlatilag teljesen szétesett. Vagyis de facto állam Szomália elismert területén. 1991 május 17-én Szomáliföld felmondta az egyesülést a volt Olasz Szomálifölddel, visszaállítva ezzel az ország 1960-as függetlenségét, és kihirdették a Szomáliföldi Köztársaságot, amelyet a polgárháború szinte teljesen elkerült. Azóta egyetlen ország sem ismerte el diplomáciai szinten Szomáliföldet, és a nemzetközi közösség továbbra is Szomália részének tekinti.