Az 1970-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 6. rész )

Hirdetés

Az 1970-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 6. rész )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: < 1 perc

10 részes videó sorozat, amit a Magyar Nemzeti Bank készített. Az 1920-as évektől kezdve, 10 éves bontásokban mutatja be Magyarország gazdaságának történetét, napjainkig. 

Fotó: Magyarország, Budapest XI., Tas vezér utca, a Sport (később Flamenco) szálló terasza. 1972,  ADOMÁNYOZÓ: FŐFOTÓ, fortepan.hu

Rövid, könnyen érthető, igényesen animált részekben összefoglalva, 10 részen át, részenként kb 3 percben.

További részek:

Az 1920-as évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 1. rész )

Az 1930-as évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 2. rész )

Hirdetés

Az 1940-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 3. rész )

Az 1950-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 4. rész )

Az 1960-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 5. rész )

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Mongol űrhajós egy érmén? Van ilyen? Igen van 🙂

Valamelyik este a "szokásos" érme rendezgetés közben lettem figyelmes valamire. Kedvelem a mongol érméket, van is pár darab. Ezeket nézegettem, >>>

Hatalmas méretű ezüst érmét bocsátott ki Mongólia

Mongólia, új 0.999-es tisztaságú, 2 unciás, ezüst pénzt bocsátott ki. Az érme a természet kedvelőinek okozhat még plusz örömöt, ha >>>

Hunyadi Mátyás, pénzreformjával, felére csökkentette a kamatokat, stabilizálta az aranyforint-ezüstdénár árfolyamot

A közgazdaságtanban Kopernikusz-Gresham törvény néven ismert az a tézis, amely kimondja, hogy amennyiben egy gazdasági rendszerben kétféle pénz van forgalomban, >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?