Az arany standard ( Mi is ez pontosan? Miért hozták létre, és végül miért szüntették meg? )

Az arany standard hosszú és gazdag történettel rendelkező pénzügyi rendszer volt, amely a modern gazdaságok alapját képezte az 1800-as évek közepétől a 20. század közepéig. Az arany standard fejlődése és kivezetése összetett és sokszínű, és számos gazdasági és politikai tényező hatott rá. Ebben a részletesebb cikkben mélyebben fogunk bemenni az arany standard történetébe, az elvekbe és a hatásokba.

Az arany standard alapelvei

Az arany standard lényege az volt, hogy az adott ország pénznemét egy meghatározott mennyiségű aranyhoz rögzítették. Ez a rögzítés általában úgy történt, hogy egy adott mennyiségű arany egy egységnyi pénznemmel volt egyenértékű. Például az Egyesült Királyság esetében egy font egy adott mennyiségű finom aranyértékkel volt megegyező. Ez azt jelentette, hogy bárki bármikor aranyra válthatta az adott ország pénznemét.

Az arany standard célja az árstabilitás és a gazdasági stabilitás biztosítása volt. Mivel az arany kínálata lassan nőtt a bányászat során, az infláció mértéke is alacsony maradt. Emellett az arany standard segített a nemzetközi kereskedelem zökkenőmentes működésében, mivel a különböző országok pénznemei közötti árfolyamok szilárdan rögzítettek voltak.

Az arany standard kialakulása

Az arany standard kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. Az első kísérletek az arany használatára pénzügyi tranzakciók során az ókori időkre nyúlnak vissza. Azonban a modern arany standard kialakulása az 1800-as évek közepére tehető. Az Egyesült Királyság volt az első ország, amely 1821-ben bevezette az arany standardot, és más országok, köztük az Egyesült Államok, Franciaország és Németország, hamarosan követték. Az arany standard terjedése részben az ipari forradalommal és a globális kereskedelem növekedésével volt összefüggésben. Az aranyat azonosították a pénz “valódi” formájaként, amely mögött reális érték állt.

Az arany standard és a gazdasági válságok

Az arany standard nem volt problémamentes rendszer. Az arany kínálatának változása, például új aranybányák felfedezése vagy leállítása, hatással volt az arany értékére és a gazdasági stabilitásra. Az arany standard rendszeresen szembesült válságokkal és nehézségekkel. Az első világháború során sok ország felfüggesztette az aranyra vonatkozó kötelezettségeket, hogy finanszírozza a háborús erőfeszítéseket. Ez a folyamat az arany standard hanyatlásának kezdetét jelentette.

A nagy gazdasági világválság is ( 1929-1939 ) komoly nyomást gyakorolt az arany standardra. Az eladósodott országok nehézségekkel küzdöttek a pénzügyi kötelezettségeik kielégítésében, és a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlott. Az Egyesült Államok 1933-ban hagyott fel az arany standarddal, és kivonult az aranyból. Ezután több ország is követte ezt a példát. Azonban volt még egy “próbálkozás”.

A Bretton Woods-i megállapodás

A Bretton Woods-i megállapodás egy történelmi nemzetközi pénzügyi egyezmény volt, amelyet 1944-ben hoztak létre a New Hampshire állambeli Bretton Woodsban tartott konferencián ( Az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáját ). Ez az egyezmény az utolsó nagy próbálkozás volt egy arany standardhoz hasonló nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozására.

ENSZ Monetáris Konferencia 1944 július ( A kép forrása: Associated Press; Fotós: Abe Fox )

Háttér: Az egyezmény előtt álló időszakban a világ az első és a második világháború közötti gazdasági instabilitástól szenvedett. Az arany standard, amely az első világháború előtt uralkodott, megszűnt, és a globális pénzügyi rendszer válságba került. Az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb gazdaságává, és sok ország gazdasági stabilizálási és helyreállítási segítséget igényelt.

A Konferencia célja: A Bretton Woods-i konferenciát 44 ország képviselői hívták össze azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy új nemzetközi pénzügyi rendszert, amely elősegíti a gazdasági stabilitást és a világkereskedelem fellendülését a háború után. A konferenciának két vezető szereplője volt: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.

A Bretton Woods-i Megállapodás lényege: Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Valutaalapot ( IMF ) és a Nemzetközi Bankot a Gazdasági Együttműködésért és Fejlesztésért ( IBRD, későbbi Világbank ) annak érdekében, hogy támogassák a gazdasági stabilitást és a fejlődést a világban. Az IMF célja a globális pénzügyi stabilitás fenntartása volt, míg a Világbank a gazdasági fejlesztésre és az újjáépítésre összpontosított. A megállapodás másik fontos eleme az árfolyamrendszer volt. Az Egyesült Államok dollárját rögzítették az aranyhoz, és a többi valutát a dollárhoz képest állapították meg. Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy 35 dollárért aranyat cserél unciánként ( az ún. aranystandard ). Ez a rendszer stabilizálta a világvaluták árfolyamait és elősegítette a nemzetközi kereskedelmet.

Az arany standard kivonása: Az arany standardhoz képest rugalmasabb rendszerként a Bretton Woods-i megállapodás népszerűvé vált. Azonban az 1960-as évek közepére növekvő gazdasági nyomás és az Egyesült Államok költségvetési hiánya miatt az Egyesült Államoknak nehézségei merültek fel az arany alapú kötelezettségeinek fenntartásában. Az Egyesült Államok túlzottan sok dollárt nyomtatott, aminek eredményeként az aranykészletei nem voltak elegendőek a dollár tartásához. 1971-ben az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon meghirdette az arany kivonását az amerikai dollárból, ami gyakorlatilag felbontotta az aranyhoz való kötelezettségeket és befejezte a Bretton Woods-i rendszert. Ezt az eseményt szokták így nevezni: az “arany ablak bezárása.” Az árfolyamok “lebegni kezdtek”.

Hatások: A Bretton Woods-i megállapodás létrehozta a mai nemzetközi pénzügyi rendszer alapjait, amelyben az amerikai dollár még mindig kulcsszerepet játszik. Az IMF és a Világbank továbbra is fontos szereplők a nemzetközi gazdaságban. Bár a Bretton Woods-i megállapodás megszűnt az arany standardnak köszönhetően, öröksége továbbra is él. Az egyezmény elősegítette a gazdasági stabilitást és a nemzetközi együttműködést, és meghatározó volt a pénzügyi rendszerek és intézmények kialakításában, amelyek a világ gazdaságát ma is irányítják.

Az arany standard utóélete

Az arany standardnak jelenleg nincs érvényben lévő globális változata, de az arany továbbra is fontos szerepet játszik a nemzetközi monetáris rendszerben. Több ország, különösen Kína és Oroszország, növelte aranytartalékait a pénzügyi biztonság és stabilitás növelése érdekében. Az arany standard hosszú és gazdag története azt mutatja, hogy a pénzügyi rendszerek folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak a gazdasági kihívásokhoz és változásokhoz. Bár az arany standard már nem érvényben, hatása és öröksége továbbra is él a mai gazdaságban és pénzügyi rendszerekben. Az arany standard története egy fontos tanulságot hordoz: a gazdasági és pénzügyi rendszereknek alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez és kihívásokhoz, hogy fenntarthassák a stabilitást és a prosperitást.

A cikket írta: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )