1945 februárjának elején, a jaltai konferencián a „nagy hármak” – Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – felosztották egymás között Európa politikai befolyási övezeteit. Nem telt el sok idő, és a kontinens keleti és nyugati fele közé lehullt a vasfüggöny. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió céljai között áthidalhatatlan ellentétek feszültek: míg a Szovjetunió a saját érdekszférájában kommunista rendszereket hozott létre, addig a Nyugat a demokrácia és a kapitalizmus eszméit képviselte. A következő négy évtizedben ezt az ellentétet a „hidegháború” határozta meg.
Mindkét hatalmi blokk igyekezett saját elképzeléseit érvényesíteni. A Nyugat többek között Kelet-Európa kommunista rendszereinek destabilizálására törekedett, amelyben fontos szerepet kaptak a rádiós propagandaadások is. 1950-ben Münchenben megkezdte működését a Szabad Európa Rádió, amelyet a New Yorkban 1949-ben alapított, amerikai antikommunista szervezet, a National Committee for a Free Europe működtetett. 1951. május 1-jétől rendszeres műsorokat sugároztak Csehszlovákia számára is. 1953. június 1-jén a csehszlovák kormány átfogó pénzreformot hajtott végre. Mindössze három nap alatt kivonták a forgalomból az addigi fizetőeszközöket, és új bankjegyekre, illetve érmékre cserélték őket. Minden állampolgár legfeljebb 300 korona értékig válthatott pénzt 5:1 arányban. Az ezt meghaladó készpénzösszegeket azonban már 50:1 arányban számították át. A megtakarításokra külön szabályok vonatkoztak: például az 5000 koronáig terjedő betéteket még 5:1 arányban írták jóvá.
A lakosság jelentős része úgy érezte, hogy megfosztották élete megtakarításaitól. Prágában, Pilsenben és Ostrau városában zavargások törtek ki, amelyek halálos áldozatokat is követeltek. Ezt a feszült helyzetet használta ki a Free Europe Press – a National Committee for a Free Europe egyik részlege – és a Szabad Európa Rádió egy közös, „Prospero” fedőnevű akció keretében. 1953. július 13. és 17. között, négy éjszaka leforgása alatt a bajorországi Tirschenreuth kisvárosából összesen 6512 ballon emelkedett a levegőbe, több mint 12 millió röplapot szállítva. A felső légrétegekben uralkodó nyugat–keleti szél segítségével ezek a ballonok Csehszlovákia területére sodródtak. A röplapok három fő témát dolgoztak fel: az 1953. június 17-i keletnémet felkelést, a Sztálin 1953. március 5-i halála utáni hatalmi harcokat a Szovjetunióban, valamint az úgynevezett „Éhségkoronát”. Ez utóbbi propagandaanyag mintája az 1953-ban kibocsátott 1 koronás bankjegy volt. A nyomtatással a New York-i Reynold Offset nyomdát bízták meg. A 17×22 hüvelykes nyomólemezeken egyszerre 40 darab, az eredeti bankjegyekkel azonos méretű és színvilágú röplapot készítettek. Ken Graeber nyomdász visszaemlékezése szerint kevesebb mint három nap alatt mintegy 75 000 ívet, vagyis összesen körülbelül 3 millió darabot nyomtattak.
Az úgynevezett “1 koronás éhségbankjegy”, 1953, előoldal ( A kép forrása: katzauction.com )
A propagandabankjegyek elő- és hátoldalán – az eredetitől eltérően – egy-egy fehér mezőben politikai üzenetek szerepeltek. Az előlapon olvasható szöveg „Éhségkoronának” nevezi a bankjegyet, a Szovjetunió „ajándékaként”, és a kormány csődjének, valamint az ötéves terv gazdasági kudarcának bizonyítékaként értelmezi a pénzreformot. A szöveg nyílt ellenállásra és összefogásra szólította fel a lakosságot, hangsúlyozva, hogy a „szabad világ” támogatja őket. Az előlapon szereplő felirat magyar fordításban a következőképpen hangzik:
„Éhségkorona – a Szovjetunió ajándéka”
Ez bizonyítéka kormányotok csődjének és az ötéves terv gazdasági összeomlásának; emlékeztessen benneteket arra, mit rabolt el tőletek a hatalom. Ez felszólítás a harcra, annak követelése, hogy a nép teljes erejével mérje fel a rezsim gyengeségét, és tanúsítson ellenállást, amennyire és amilyen jól csak képes. A Szovjetunió által leigázott más államok népei összefognak, és támogatni fognak benneteket a küzdelmetekben. A szabad világ mögöttetek áll.
Minden hatalmat a népnek!
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Az úgynevezett “1 koronás éhségbankjegy”, 1953, hátoldal ( A kép forrása: katzauction.com )
A hátoldalon külön üzenet szólította meg a cseheket és a szlovákokat, arra buzdítva őket, hogy egyesítsék erejüket, követeljék a munkások jogait, és lépjenek fel a kolhozrendszer ellen. A propagandaanyag egyik fontos különbsége az eredeti bankjegyhez képest az volt, hogy nem tartalmazott vízjelet, míg a hivatalos államjegyeket ötágú csillagot ábrázoló gyűrűs vízjellel ellátott papírra nyomtatták. A hátoldal bal felső részén elhelyezett szöveg fordítása így szól:
Csehek és szlovákok!
A rezsim gyengül, és fél tőletek. A hatalom a népé, és a nép a rezsim ellen áll. Egyesítsétek és mozgósítsátok erőtöket! Le a kolhozokkal! Követeljétek a munkások jogait! Követeljetek ma engedményeket, holnap pedig a szabadságot!
A „Prospero” akció és az úgynevezett „Éhségkorona” jól példázza, hogy a hidegháború nem csupán diplomáciai és katonai szinten zajlott, hanem a mindennapi élet, sőt a pénz világába is behatolt. A bankjegy formáját öltő propaganda egyszerre szimbolizálta a lakosság gazdasági kiszolgáltatottságát és a nagyhatalmak információs hadviselését. Ezek az akciók máig emlékeztetnek arra, hogy a hidegháború láthatatlan frontvonalai sokszor épp a hétköznapi emberek zsebében húzódtak.
Felhasznált források:
GM Herbert A. Friedman (nyugállományú): Free Europe Press – hidegháborús röplapok.
Günter Graichen: Die Geldzeichen der Tschechoslowakei ( Csehszlovákia pénzjegyei ). Berlin ( Kelet-Berlin ), 1983.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
