Az Egyesült Államokban újabb mérföldkőhöz érkezett a xenotranszplantáció, azaz állati szervek emberi szervezetbe történő átültetése: egy 53 éves nő, Towana Looney már több mint két hónapja él egészségesen egy genetikailag módosított sertés veséjével. Ez a sikeres beavatkozás óriási reményt jelenthet világszerte azoknak, akik szervátültetésre várnak – számolt be róla a Sky News.
A páciens története
Towana Looney novemberben esett át az úttörő jellegű szervátültetésen, miután közel nyolc évig szerepelt a transzplantációs várólistán. Korábban saját veséjét adományozta édesanyjának, ám később egy terhességi komplikáció miatt veseelégtelenség alakult ki nála, amely miatt hosszú éveken át dialízisre szorult. A műtét óta eltelt 61 nap alatt Looney állapota jelentősen javult. „Ez egy teljesen új életfelfogás számomra” – nyilatkozta az Associated Press-nek. A beavatkozást követően mindössze 11 nappal elhagyhatta a kórházat, és azóta aktív, energikus életet él. „Szupernőnek érzem magam” – mondta nevetve, hozzátéve, hogy New York-i sétái során már családtagjait is lehagyja.
Towana Looney, a páciens ( A kép forrása: Ms Looney / NYU Langone Health )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott. |
Az orvosi szempontok
Dr. Robert Montgomery, a New York-i NYU Langone Health központ munkatársa és a beavatkozás vezető sebésze szerint Looney vesefunkciói „teljesen normálisak”. Mint elmondta: „Ha valaki meglátná őt az utcán, fogalma sem lenne róla, hogy ő az egyetlen ember a világon, aki egy működő sertés vesével él.” A sikeres xenotranszplantáció hatalmas előrelépést jelent a szervátültetések terén, különösen a veseelégtelenséggel küzdő betegek számára.
A szervhiány problémája
Jelenleg az Egyesült Államokban több mint 100 000 ember vár szervátültetésre, és ezek közül a legtöbb beteg vesére. Az Egyesült Királyságban körülbelül 7500 ember van a várólistán, miközben csak tavaly több mint 415 beteg halt meg, mert nem találtak időben megfelelő donort. A genetikailag módosított sertések szerveinek felhasználása forradalmi megoldást kínálhat a krónikus szervhiány enyhítésére. Dr. Montgomery szerint Looney esete egy olyan fejlődési szakasz csúcspontja, amely a 2021-ben végrehajtott első xenotranszplantációval kezdődött. „Ez a remény fénysugara azok számára, akik veseelégtelenséggel küzdenek” – fogalmazott.
A xenotranszplantáció jövője
Az állati szervek emberi szervezetben történő alkalmazása még viszonylag új terület, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy komoly megoldást jelenthet az évek óta fennálló szervhiányra. Looney sikertörténete azt bizonyítja, hogy a tudomány képes áttörni az eddigi korlátokat, és az emberiség javára fordítani az állati szervek felhasználását – mindezt biztonságosan és hatékonyan.
Hirdetés
