Egy háromdimenziós szkennelésnek köszönhetően újabb részletek láttak napvilágot a Titanic katasztrófájával kapcsolatban. A roncsról készült nagy felbontású másolat alapján végzett szimulációk megerősítik a hajó utolsó óráiról szóló szemtanúi beszámolókat, és arra is fény derült, milyen sérüléseket okozott a jéghegy az ütközés során.
A BBC beszámolója szerint a 3800 méter mélyen, az Atlanti-óceán fenekén nyugvó Titanic 3D-s modelljének elkészítéséhez több mint 700 ezer fényképet készítettek speciális víz alatti robotok segítségével. – “Olyan ez, mint egy bűnügyi helyszín: látni kell az összes bizonyítékot a helyükön ahhoz, hogy értsük, mi történt” – mondta Parks Stephenson Titanic-kutató. – A roncs egészének részletes feltérképezése kulcsfontosságú a tragédia megértéséhez.

A digitális szkennelés alapján az orr rész függőleges helyzetben, egyenesen áll a tengerfenéken.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
A felvételek alapján a jéghegy több ablakot is betört a hajó oldalán, ami összhangban áll azokkal a szemtanúi beszámolókkal, amelyek szerint a jég több kabinba is bejutott. A szakértők a Titanic egyik kazánházát is vizsgálták, és megerősítették egy túlélő visszaemlékezését: eszerint a hajó utolsó perceiben a dolgozók még mindig működésben tartották a világítást. A tatfedélzeten például egy nyitott szelep jelezte, hogy a gőz továbbra is áramlott az áramfejlesztő rendszer felé. Mindez Joseph Bell vezető mérnök és csapata érdeme volt: a mérnökök önfeláldozó módon a végsőkig szenet lapátoltak a kazánokba, hogy a világítást fenntartsák, lehetővé téve, hogy a mentőcsónakokat ne teljes sötétségben kelljen leengedni. Bár mindannyian életüket vesztették, hősiességük sokak túlélését tette lehetővé – emelte ki Stephenson.

Apró lyukak pecsételték meg a hajó sorsát
A Titanic részletes szerkezeti modellje – amelyet a tervrajzok, valamint a hajó sebességére, irányára és helyzetére vonatkozó adatok alapján készítettek el – lehetővé tette a becsapódáskor keletkezett károk pontosabb elemzését. – “Fejlett számítógépes szimulációkat, numerikus algoritmusokat és szuperszámítógépes rendszereket vetettünk be, hogy rekonstruáljuk a Titanic süllyedésének folyamatát” – mondta Jeom-Kee Paik professzor, a University College London kutatója, a projekt vezetője. A Titanic elvileg „elsüllyeszthetetlen” volt: úgy tervezték, hogy akkor is a vízen maradjon, ha akár négy vízzáró rekesze is megtelik. A mostani szimulációk azonban azt mutatják, hogy a jéghegy hat különálló rekesznél is kárt okozott. – “A Titanic vesztét végső soron néhány A4-es papírlap méretű sérülés okozta” – magyarázta Simon Benson, a Newcastle-i Egyetem hajózási mérnöke. – Ezek az aprónak tűnő lyukak azonban a hajó hosszanti oldalán sorakoztak, így a víz fokozatosan, de megállíthatatlanul áramlott be. A rekeszek sorra megteltek, és a hajó végül alámerült.
Hirdetés