Ha a római birodalomra gondolunk, a hatalmas építmények, a legyőzhetetlen légiók, a fejlett jogrendszer, a művészetek támogatása, a “modern” úthálózat, vízhálózat ( akkori lehetőségekhez képest ), fürdők, könyvtárak…stb, stb, jut eszünkbe. De most nézzünk egy kicsit mindezek mögé, és jöjjön egy kis könnyedebb téma… könnyítés a római birodalomban 🙂
Minden kornak, társadalomnak ( a mai napig ) megvannak a saját szokásai, ami sok esetben egy másik kultúrának, másik társadalomnak visszatetsző vagy szokatlan lehet. A római kórból is tudunk ilyen példákat. Legalábbis azt hiszem, így fogod gondolni, miután elolvastad a cikket. Számtalan római kori fürdő, épület romját tárták már fel, ahol “természetesen” találtak wc-ket, mellékhelyiségeket is. Ezzel kapcsolatban mutatnék egy érdekességet, ebből az időszakból. Napjaikban a közösségi élet, leginkább az interneten, a közösségi hálón zajlik, vagy ha esetleg neki indul valaki, akkor ilyen hely lehet még a diszkó, egy koncert, vásár, vagy esetleg mozi, pláza, ilyesmire gondolok. A római birodalomban közösen nézték ahogy gladiátorok megölik egymást, vagy kocsiversenyeken lovak pusztulnak el, a hajtóval együtt, vagy közösen várták ahogy megérkezik egy hadjáratból a császár, vagy valamelyik hadvezér. Azonban volt egy még ennél is érdekesebb, és igen kedvelt közösségi hely, ahol a rómaiak találkoztak. Ez pedig nem volt más, mint a közös illemhely! Rómában ilyen “létesítményből”, körülbelül 150 létezett.
Akkoriban, az intim szükségletek elvégzése korántsem volt privát. Az oda látogatók ilyenkor beszélgettek, ismerkedtek egymással, olykor játszottak is sza@ás közben 🙂 Ráadásul a Római Birodalomtól a középkorig a férfiak és a nők közös fürdőkben is mosakodtak. Az állam által épített és működtetett fürdők a társasági élet meghatározó közösségi helyszínei voltak. Ezekben az épületekben hideg és meleg medencék, de raktárak, tornatermek és könyvtárak is helyet kaptak. Némelyik fürdő egyszerre akár 1600 ember befogadására is képes volt. Na de vissza közös sza@áshoz 🙂 A városi központokban található latrinák olyan létesítmények voltak, melyeket általában a város kertjei mellett helyeztek el, és több személy egyidejű használatára szolgáltak. Ami napjainkban egy rendkívül intim pillanatnak számít, az a Kr. e. 1. században nem volt ennyire privátként kezelve, ugyanis a rómaiak társadalmi tevékenységként tekintettek nem csak a közös fürdésre, hanem a közös vécézésre is. Ezt körülbelül így kell elképzelni:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Ma toalettpapírt, vagy más nevén 🙂 wc-papírt használunk. Akkoriban ilyen még nem létezett. A fenti képen, a férfiak kezében egy “furcsa” eszközt láthatunk. Ezt használták a szükségletük elvégzése után. Egy fapálcára kötött tengeri szivacsot használtak a tisztálkodáshoz. Na de most jön a legdurvább rész. Csak 18 éven felülieknek 🙂 Mivel a római nyilvános mosdókban nem voltak külön fülkék, ezek után talán már nem is meglepő, hogy a szivacsot is közösen használták. A latrina közepén volt egy tiszta vizes csatorna, amiben használat után “megmosták”, majd visszatették egy sós vízzel vagy ecettel töltött vödörbe, hogy később más is hozzáférjen ( egyes feljegyzések szerint, az ott dolgozó szolgák, ezután ismét megmosták, és “tisztán” helyezték vissza, a következő “vendég” számára ). Lehet azt hiszed ezek csak kitalációk, de megnyugtatlak, nem azok. Íme egy fotó, egy feltárt római kori közös illemhelyiségről…
Római WC-k az i.sz. 2. századból ( A kép forrása: PRISMA ARCHIVO/ALAMY )
A közös illemhely szennyvíz elvezetése ellenben egész jól működött. Az ürülék egy csatornába hullott, majd azt az áramlat a legközelebbi nagyobb csatornába vitte tovább. Az otthoni szükségleteket valamelyest másképp oldották meg. Az ürüléket összegyűjtötték, egy “konténerbe” rakták, majd később műtrágyaként felhasználták.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?