Hirdetés


A pénz beszél (?) – török kori éremleletek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből címmel, kiállítás nyílt Szolnokon


A bejegyzés becsült olvasási ideje 2 perc

Szolnok, 2022. április 2., szombat (MTI) – A pénz beszél (?) – török kori éremleletek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből címmel nyílt kiállítás szombaton a szolnoki Damjanich János Múzeumban.

Horváth László, a múzeum igazgatója a megnyitón elmondta: a korszerű vitrinekben kiállított érmeket nyár elejéig tekinthetik meg a látogatók. Hozzátette: elsőként a kiállításon látható a 2018-ban Kunmadarason talált éremkincslelet, amelynek legnagyobb része lengyel veretű ezüstpénz. Azt feltételezik, hogy az akkori Lengyel-Litván Unióból hazánkba irányított alakulat után küldött zsoldpénz lehetett, amit valószínűleg a csata, háború hevében nem tudtak már kiosztani, ezért elrejtették, hogy később egy békésebb időszakban visszamenjenek érte.

Elmondta, hogy a török kori Magyarország pénzforgalma rendkívül színes volt. Királyi magyar, erdélyi, lengyel, németalföldi, sziléziai, osztrák, német veret került már elő Magyarország területéről. Az aranydukátok, a tallérok, de akár a dénárok is több száz, esetenként több ezer kilométert utaztak a készítési helyüktől addig a pontig, ahol elrejtették őket – tájékoztatott. A bennük levő nemesfém adta értéküket, pedig az alapanyag jöhetett cseh, osztrák, magyar, de akár amerikai bányából is, készíthettek belőle lengyel garast vagy körmöci aranyat is – fűzte hozzá.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az aztékok embereket is feláldoztak isteneiknek. 1487-ben 20000 embert mészároltak le, áldozatul a Tenochtitlanban található templom felszenteléséhez.

Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója a megnyitón elmondta: az úgynevezett “számítási pénzeknek” kettő rendszere volt akkoriban. Az egyik a magyar vagy kamarai számítási forint, amely száz dénárt tett ki, másik pedig a rajnai forint rendszere, ami 60 krajcárral volt egyenértékű.  Mint mondta a lelet összetétele, a címletek nagysága, mennyisége árulkodik a tulajdonosról. A nagy értékű, nagyméretű tallérok gazdagabb katonát, kereskedőt feltételeznek, a dénárok az átlagember mindennapi pénzei voltak – jegyezte meg. Az aranypénz rendkívül ritkának számított – fűzte hozzá, megjegyezve: óriási üzlet volt a pénzváltás. Az éremleletekből derül ki, hogy igazán milyen pénz volt forgalomban, a garas is elég gyakori volt – mondta.

Szólt arról, hogy a Damjanich János Múzeum gyűjteményének “legfiatalabb” éremkincse a 2019 őszén előkerült martfűi dénárlelet. A majdnem négyszáz, zömében I. Ferdinánd (1527-1564) ezüstdénárjait tartalmazó lelet a korszak mindennapi pénzhasználatát mutatja be. Összértékében nem sok, de egy jobbágytelek egy-két éves adóterhét fedezhette belőle a tulajdonosa. A pénzek sokat mondanak el a korszak pénzkultúrájáról, a mindennapokról, egyéni sorsok állnak mögötte – mondta.

Pallos Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának tárigazgatója kuriózumnak nevezte a kiállítást, szavai szerint korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy éremleletekből önálló kiállítás nyíljon. A szombaton nyíló kiállítás a térség pénztörténeti fejlődésébe enged bepillantást – tette hozzá. Felidézte, hogy az éremgyűjtés divatja igazán a reneszánszban kezdődött, amikor az antikvitás iránti érdeklődés feléledt, így az antik pénzeket is elkezdték gyűjteni. A 19. századig a római és antik kori pénzek álltak az éremgyűjtés középpontjában – jegyezte meg.

A 20. század elejéről két jelentős éremleletet emelt ki:  a Béla kori richárdpusztait és az 1905-ben Huszt környékén előkerült arab dirhem leletet. Hozzátette: a szocialista korszakban kerültek igazán bőségesen, megváltás nélkül éremleletek a múzeumokba – mondta, egyben arra biztatott mindenkit, hogy tekintse meg a Damjanich János Múzeumban szombaton nyílt tárlatot.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések