Néha a múlt egészen váratlan helyeken bukkan elő. Skien városában egy egyszerű utcafelújítás közben a munkások nem csupán csöveket és vezetékeket találtak, hanem egy négyszáz éve eltemetett világ nyomait. A föld alól előkerült tölgyfahordók nem kincsek a klasszikus értelemben, mégis felbecsülhetetlen értékűek: a 17. század hétköznapi mestereinek munkájáról mesélnek, arról a mindennapi építkezésről, amelyre ritkán gondolunk, pedig városok egész múltja épült rá.
Véletlen felfedezés a Torggata utcában
A központi Torggata utcában éppen a víz- és csatornahálózat korszerűsítése zajlott, amikor a munkások valami egészen váratlanra bukkantak: három, tölgyfából készült hordóra, amelyek négyszáz éven át érintetlenül feküdtek a föld alatt. A hordókat még mindig vastag mészréteg borította – ugyanaz az anyag, amelyet a 17. századi építőmesterek használtak. A lelet ritka bepillantást enged a korai újkor hétköznapi munkafolyamataiba. A felfedezés különlegessége éppen az egyszerűségében rejlik: nem palota, nem templom, nem hajóroncs rejtette a hordókat, hanem egy hétköznapi munkaterület. Valószínűleg olyan hely volt, ahol az egykori mesterek anyagokat tároltak és készítettek elő. Ez az a fajta lelet, amely közelebb hozza a négyszáz évvel ezelőtt élt emberek mindennapjait.
A 400 éves mészhordók ( Fotó: NIKU )
Egy négyszáz éves „szerszámosláda”
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Hitler nagy rajongója volt a Walt Disney által megalkotott rajzfilmvilágnak. Propaganda minisztere, Joseph Goebbels egyszer Mickey Mouse-os ajándékokkal lepte meg a Führert. |
A régészek a munkásokkal együtt dolgoztak, hogy minden értékes leletet megmentsenek. Három szinte teljesen ép tölgyfahordó került elő, mellettük egy nagy fa döngölő és vastag mészlerakódások. A kutatók szerint a hordókban oltott meszet tároltak – ez volt a habarcs alapanyaga, amely nélkül nem épülhetett fal, nem készülhetett vakolat. A helyszín lényegében egy 17. századi „keverőállomás” volt.
„Ilyen jól megőrzött hordókat még soha nem találtunk. Nagyon kíváncsiak voltunk, mire használhatták őket” – mondta Kristine Ødeby Haugan projektvezető.
A mesterek valószínűleg azért ásták el a hordókat, hogy a mész ne fagyjon meg a kemény teleken, és hosszú ideig stabil maradjon. A föld alatti, oxigénszegény környezet és a lúgos mészréteg együtt kiválóan konzerválta a fát. A hordók belsejében tömörödött mész és törmelék rétegződése látható – ez arra utal, hogy a tárolókat többször is használták.
Egy még régebbi város nyomai
A hordók a 17. századi rétegben feküdtek, de alattuk jóval korábbi idők nyomai húzódnak. A régészek szerint a terület kulturális rétegei egészen a 9. századig visszanyúlnak. Ez megerősíti, hogy Skien már korán fontos kikötőváros volt, és része a régió kereskedelmi hálózatainak – például az Eidsborgból származó fenőkő-kereskedelemnek. A hordók így egy hosszú várostörténet apró, de fontos darabjai, és arra is utalnak, hogy a környék szerepet játszott a korabeli tűzvészek utáni újjáépítésekben.
Az ásatás különlegessége, hogy a járókelők végig követhették a munkát. A régészek folyamatosan tájékoztatták az érdeklődőket, és megmutatták, hogyan bontakozik ki a lelet a föld alól. A hordók nem királyi kincsek, nem hősies csaták emlékei – mégis rendkívül értékesek. A mészben konzerválódott tölgyfahordók a hétköznapi élet lenyomatai: arról mesélnek, hogyan dolgoztak, építkeztek és éltek az emberek négyszáz évvel ezelőtt egy kisvárosban. És néha éppen ez a legizgalmasabb történelem.
Hirdetés
