A levélfeladás költsége Magyarországon annyira megemelkedett, hogy már az EU középmezőnyébe kerültünk!

Amikor a családi kasszát megterhelő tételekről beszélünk, a postai szolgáltatások költségei ritkán jutnak először eszünkbe. Egy levél vagy csomag feladása általában csak kisebb, járulékos költség, néhány száz vagy legfeljebb ezer forintos tétel. Éppen ezért sokan nem is figyelnek fel arra, hogy az elmúlt évtizedekben milyen ütemben emelkedtek ezek az árak.

Az elmúlt 25 év során a postai díjak növekedése jelentősen meghaladta az átlagos infláció mértékét, bár néhány évben, például 2022-ben ez kevésbé volt feltűnő az európai rekorder infláció miatt. A statisztikák szerint 2000 óta a postai árak éves átlagban 3,6 százalékponttal nőttek gyorsabban, mint a fogyasztói árindex. Ennek a különbségnek több oka is lehet. A postai szolgáltatások nagymértékben munkaerő-igényesek, és az elmúlt két évtizedben a bérek Magyarországon jelentős növekedésen mentek keresztül. Hasonlóan megdrágultak az üzemanyagok és a logisztika, a járművek ára is emelkedett, amelyben a forint gyengülése is szerepet játszott. A klasszikus levélküldés visszaesése miatt a fix költségek egyre kevesebb küldeményre oszlanak szét, és a postahivatalok fenntartása is komoly anyagi terhet rótt az üzemeltetőkre. Az elmúlt években a kisebb településeken található posták egyre nagyobb számban alakultak át postapartnerekké, ami egyértelműen jelzi a költségcsökkentési törekvéseket.

A Magyar Posta az árnövekedés kapcsán arra hivatkozik, hogy a magyarországi közönséges levélárak nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonyabbak, mint sok uniós tagországban. Egy 50 grammos levél ára Magyarországon 270 forint, míg például Németországban 1,10 euró ( kb. 430 forint ), Franciaországban 1,39 euró ( kb. 545 forint ), Dániában pedig 29 dán korona ( kb. 1600 forint ). Az Európai Bizottság árösszehasonlító oldala ugyanakkor azt mutatja, hogy egy 500 grammos sztenderd levélfeladás árai alapján Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, míg Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Cipruson és Németországban is olcsóbb a belföldi levélküldés. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a postai szolgáltatások árai az elmúlt két évtizedben az uniós átlagnál gyorsabban emelkedtek. Egy 2005-ös bázison számolt árnövekedési grafikon is igazolja, hogy a postai díjak különösen az elmúlt években drágultak meg, követve az általános inflációs trendeket.

A magyarországi postai díjak növekedése a V4-es országokkal összevetve is jelentős. Magyarország és Szlovákia az elmúlt húsz évben rendszeresen magasabb inflációs adatokat mutatott. Magyarországon például 2003-ban 13,6 százalékos, 2008-ban 9,7 százalékos, 2020-ban 12,2 százalékos, 2023-ban pedig rekordszintű, 21 százalékos áremelkedés történt. Szlovákia szintén érzékenyen reagált a gazdasági változásokra, különösen 2003-ban (25,3 százalék) és 2023-ban ( 18 százalék ). Ezzel szemben Lengyelország és Csehország hosszabb távon stabilabb árképzést mutatott, bár Lengyelország 2013-ban 23,5 százalékos, Csehország pedig 2008-ban 33,3 százalékos ugrást regisztrált. A cseh piac az évek során nagyobb ingadozást mutatott, például 2006–2007 között közel nulla növekedést, míg 2016–2017 között kétjegyű áremelkedést tapasztaltak. Összességében Magyarország és Szlovákia posta árai voltak a legváltozékonyabbak, míg Lengyelország stabilabb árszintet tartott fenn, bár 2013 után itt is fokozottabb áremelkedés figyelhető meg.