Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Különleges “lényt” azonosított Peruban, a mesterséges intelligencia!
Posted in

Különleges “lényt” azonosított Peruban, a mesterséges intelligencia!

Lehet, hogy a régészet a múlt megvilágítására összpontosít, de régóta alkalmazza a legkorszerűbb technológiákat. Az elmúlt években a régészek robotokat, LiDAR-t, drónokat és most mesterséges intelligenciát használtak. A japán Yamagata Egyetem kutatói a technológia segítségével négy új Nazca geoglifát fedeztek fel Peruban. Az ősi nazcai népek faragták be őket…

Az egyik “legsikertelenebb” megszállási pénz ( A japán “banán pénz”, II. világháború )
Posted in

Az egyik “legsikertelenebb” megszállási pénz ( A japán “banán pénz”, II. világháború )

A brunei japán megszállásával kapcsolatos részletek a 1940-es évekből sem nem könnyen hozzáférhetőek, sem nem könnyen megtalálhatóak. Ez a cikk arra törekszik, hogy vázlatosan bemutassa ezt a néhány évig tartó történelmi időszakot. A japán megszállás A második világháború idején, 1941. december 16-án, 10 000 japán…

Nagy Sándor annyi zsoldot fizetett ki készpénzben, hogy ezzel a gazdaságot is fellendítette!
Posted in

Nagy Sándor annyi zsoldot fizetett ki készpénzben, hogy ezzel a gazdaságot is fellendítette!

Ha a görög városállamok tökéletesítették a Lydiában ( Lüd Birodalom ) kifejlesztett pénzverés technikáját, akkor Nagy Sándor terjesztette el a görög pénzverést egy birodalom területén, amely Egyiptomtól Indiáig, északon pedig Szamarkandig terjedt. Az egyiptomiak nem vertek pénzt Alexandert megelőzően, és a rómaiak sem kezdték el…