A Szomszédok nem csupán egy sorozat volt a képernyőn: igazi kulturális jelenség, amely több mint egy évtizeden át kísérte a magyar nézők mindennapjait. Az 1987-ben indult teleregény nemcsak a gazdagréti panelház lakóinak történetét mesélte el, hanem egy egész korszakot tükrözött, a rendszerváltás izgalmaitól a hétköznapi élet apró nehézségeiig. A sorozat máig megosztja a közönséget: vannak, akik a mesterkélt, szocialista betonelemekbe dermedt történetek miatt kritizálják, míg mások szerint hiteles krónikája a magyar társadalom átalakulásának. A Szomszédok igazi különlegessége, hogy a történeteket mindig az élet írta: a karakterek problémái – legyen szó áremelkedésekről, munkanélküliségről vagy a hétköznapi küzdelmekről – a nézők valós tapasztalatait tükrözték. Nem csoda, hogy Mágenheimék, Vágásiék és Takácsék hamarosan szinte igazi szomszédokká és családtagokká váltak a képernyőn át, és a sorozat minden csütörtökön újabb pillanatokat hozott a magyar otthonokba. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan született meg a Szomszédok, miért vált a magyar televíziózás kultikus darabjává, és mi állhatott a hirtelen, 1999-es vége mögött, miközben felidézzük a sorozat legérdekesebb kulisszatitkait és legendás pillanatait.
A főcím, háttérben a Gazdagréti lakótelep panelházai
A brit EastEnders mintájára készült Szomszédok teleregény eredetileg Szőlő utca munkacímen indult, ahol Mágenheim Ádám tévészerelőként, Vágási Feri pedig háromgyerekes apukaként szerepelt. Egyesek szerint Bujtor István miatt szűnt meg, mások úgy vélik, hogy az 1997-ben induló RTL Klub és TV2 indította el a Szomszédok “sírját”. A Szomszédok a magyar műsorgyártás egykori ékköve volt ( mások szerint inkább pöcegödre… ). Az 1987-ben induló, majd 1999-ben hirtelen és furcsán véget érő sorozat máig kultikus népszerűségnek örvend, nem véletlen, hogy az elmúlt években számos cikk foglalkozott vele. A Szomszédok tipikusan az a sorozat, amit vagy nagyon utálnak, vagy rajonganak érte – köztes állapot szinte nincs. Az egyik tábor szerint a sorozat már annak idején is mesterkélt és unalmas volt: maga volt a betonelemekbe dermedt szocializmus, ahol az állandóan panaszkodó, papírmasé lakótelepiek nem tudtak lépést tartani a dübörgő kapitalizmussal, és az epizódok végén dörgedelmes, pátoszos monológokban sírták vissza a megbukott régi rendszert. Egyesek szerint a Szomszédok nem volt más, mint Kádár utolsó bosszúja a magyar nép ellen.
Mások viszont úgy látják, hogy a Szomszédok a rendszerváltás leghitelesebb krónikája volt. A történeteket ugyanis mindig az élet írta: a gazdagréti lakótelep nem annyira tehetős lakói gyakran pont azokat a problémákat élték át, amikkel mi, nézők is szembesültünk 1989 után ( áremelkedések, alacsony bérek, munkanélküliség a leépített nehézipar miatt, simlis vállalkozók ). Nem csoda, ha sokak számára Mágenheimék, Vágásiék és Takácsék szinte igazi szomszédokká, családtagokká váltak, akikkel nem csak a vasárnapi ebédnél beszélgetünk a politikáról, hanem kéthetente csütörtökönként a képernyőn. A Szomszédok népszerűségét és popkulturális hatását mutatja, hogy még ma, több mint 20 évvel a sorozat vége után is nevetünk a mémeken és videókon, ahol Vágási Feri internetezik, Janka néni tütükézik, vagy Etus bulizik, miközben nem a fiatalokat vagy Virág doktort korholja.
Nemcsák Károly, aki Vágási Ferencet alakította, egy M1 Aktuális című műsorban így nyilatkozott:
„A nagy nézettség titka az lehetett, hogy a sorozat azokról a problémákról szólt, amelyek mindenkit foglalkoztattak, de közben nem politizált. Emellett a sikerhez hozzájárulhatott az is, hogy a legkisebb epizódszerepet is profi színészek játszották. Minden apró feladat komoly színészi teljesítményt igényelt.”
Hozzátette, hogy Horváth Ádám rendező nagyon jól ismerte a szereplőket, ezért sok olyan mozzanat is bekerült a sorozatba, amely a színészek valódi életéből merített.Gór Nagy Mária, aki Nagy Vilma testnevelő tanárt alakította, elmondta, hogy amikor elvállalta a szerepet, még kisgyermekei voltak, és nehéz volt megoldani a felügyeletüket, ezért Horváth Ádám beleírta őket a történetbe.
„Így Vilmának lett két nagyon rossz gyereke, akik többek között cigarettáztak és felgyújtották a szalmakazlat” – idézte fel Gór Nagy Mária, hozzátéve, hogy a közel tizenhárom évig tartó forgatás alatt a csapat igazi baráti társasággá vált, és mindig nagyon várták a közös munkát.“
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott ) vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy 280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és egy francia hajó húzta ki a vízből.
Az évek során több összeállítás foglalkozott már a sorozattal a legbénább akciójelenetektől a karácsonyi részekig, Hofi Géza szilveszteri betoppanásáig. Kevés szó esett viszont a sorozat 1987-es születéséről és arról, miért ért véget hirtelen 1999-ben. Most ezeket a hiányosságokat pótoljuk.
Hogyan született a Szomszédok?
A teleregény szülőatyjaként sokan Horváth Ádámot említik, de az igazság, hogy a kezdeményező valójában Czető Bernát László dramaturg volt. 1985-ben, angliai ösztöndíjasként testközelből látta az induló EastEnders munkálatait, és hazatérve meg akarta csinálni a brit sorozat magyar változatát, mert szerinte az akkoriban népszerű amerikai szériák “vackok voltak”. Czető Bernát vezető dramaturgként három forgatókönyvíróval vetette papírra az első epizódokat, felosztva a karaktereket: Vágásiék, Mágenheimék és Takácsék történetszálát külön írták. Ekkor még Szőlő utca volt a sorozat munkacíme, és a karakterek is mások: Feri és Jutka egy idősebb, háromgyerekes pár lett volna, Mágenheim Ádám pedig tévészerelő. A három szál összehangolásához azonban szükség volt egy tapasztalt tévésre is, így csatlakozott Horváth Ádám, aki végül a három forgatókönyv közül egyet kidobott, a másik kettőt egyesítette, és ezzel megszületett a Szomszédok első epizódja. Horváth javaslatára a néző az új otthonukba költözéskor látta a karaktereket, eredetileg ugyanis már évek óta szomszédok lettek volna. A forgatókönyvírói gárda később lecserélődött, 1989 végétől pedig Horváth Ádám egyedül írta a történeteket, a dialógusokat és a teljes technikai anyagot, a kameramozgást is beleértve. Horváth döntése volt az is, hogy a sorozat real time kövesse az aktuális eseményeket: a cselekményben két hét telt el két epizód között. Ez ugyan gúzsba kötötte az írói szabadságát, de a történetek így a valós élethez kapcsolódtak.
Miért ért véget a Szomszédok?
A sorozat befejezése még ma is vita tárgya. Az EastEnders a mai napig fut a BBC-n, és a Szomszédok szereplői is bőven tudtak volna okot adni a fejezetvégi monológokra. A 331. epizód szürreális szilveszteri rész lett, ahol a gazdagrétiek egy vidéki panzióba utaznak, tévéstáb követi minden mozdulatukat, és álneveken kell bejelentkezniük. A nézők sosem tudták meg, mi történt velük a bulin. A leállítás egyik magyarázata, hogy Bujtor István egy másik sorozat, a Színház az egész… – Komédiások miatt nem tudta biztosítani a Szomszédok további finanszírozását. Egyes teóriák szerint az 1998-as Fidesz-kormány kultúrpolitikai döntése is szerepet játszott. Horváth Ádám szerint a sorozatot a 2000-es évek elején a politikai érzékenység miatt is célszerű volt lezárni. Végül pedig a verseny a kereskedelmi csatornákkal ( TV2, RTL Klub ) és az idő múlása miatt a sorozat bukása elkerülhetetlenné vált. A Szomszédok így a rendszerváltás krónikája maradt, és a popkultúra részévé vált, a mai nézők pedig továbbra is nosztalgiával és humorral emlékeznek rá.
Néhány további érdekesség a sorozatról
- A „Szomszédok” első részének próbaadását 1987. május 7-én mutatta be a Magyar Televízió, az utolsó, 331. epizódot pedig 1999. december 30-án sugározták
- A sorozat három család történetével indult: Vágásiék – fiatal tanárnő és nyomdász férfi – rokonuktól, Janka nénitől költöztek új lakásba. Takácsék – nyugdíjas házaspár – házukat az M0 autópálya építése miatt szanálják, velük költözik az unokájuk, Alma. Magenheimék – orvos-kozmetikus házaspár – sokéves albérlet és spórolás után jutnak végre saját lakáshoz. Mindhárom család egy új lakótelepi ház azonos emeletén költözött be.
- A sorozatban szereplő Lantos utca 8. valóságban a Csiki-hegyek utca 1. szám alatt található (az 160. fejezetben az eredeti cím is olvasható). A stáb az első emeleten bérelt három lakást, a negyedik lakásban a Gábor-Juli stúdió kapott helyet, amely egyben a színészek pihenőhelye is volt.
- A sorozatban mindig csütörtök van (illetve néha szerda esti vagy péntek reggeli jeleneteket is láthatunk), ezt többször is hangsúlyozzák a szereplők. A készítők eredetileg csütörtöki sugárzásra tervezték a sorozatot, így az eseményeket minden második csütörtökön követhetjük.
- A „film a filmben” effektus is megjelent: a 8. fejezetben Julcsi Takácséknál nézi a Szomszédokat, amikor Ádám este hazaér és Almával találkozik. Emellett az első epizódban Jutka apja nézi a tévét, amikor bejelentik, hogy Magyarországon új sorozat, a „Szomszédok” sugárzását kezdi meg a tévé.
- A 28. fejezetben Etusékkal és Virág doktornővel színházba mennek, ahol Bessenyei Ferenc az énekes-táncos főszereplő, de a stáblistán nem szerepel.
- A részek közül csak két kivétellel nincs külön címük: a 321. és a 322. epizód „Böhm naplója I. és II.” címmel futott, ezekben régebbi jelenetek váltakoznak; ez a sorozatban ritka eset.
- A 305. részben, amikor az újévi vendégek érkeznek Almáékhoz, Hofi Géza volt a meglepetésvendég. Ez valódi meglepetés volt, a színészek nem tudták, hogy Hofi fog kopogtatni az ajtón.
- A sorozatban látható autók – például Mágenheimék Trabantja, Peugeot 205-öse vagy Taki bácsi taxija – nem mindig ugyanazok, így a rendszám sem minden részben egyezik.
- A szereplők születési dátuma gyakran megegyezik az általuk megformált színészek születési dátumával.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?