Hirdetés


Vilmos Sándor holland király “letudta” a várva várt hivatalos bocsánatkérést: “Bocsánatot kérek ezért az emberiesség elleni bűncselekményért!”


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Brüsszel/Amszterdam, 2023. július 1., szombat ( MTI ) – Vilmos Sándor holland király bocsánatot kért országának a gyarmati időszakban a rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért – tájékoztatott az NLTimes című angol nyelvű holland hírportál szombaton.

Vilmos Sándor, az amszterdami Oosterparkban, a rabszolgaság emlékművénél tartott beszédet szombaton, a rabszolgaság eltörlésének 150. évfordulóján. Beszédében a holland király azt mondta, bocsánatot kér, amiért “Hollandia rabszolgasorba taszított sokakat”, és amiért “részt vett a rabszolga-kereskedelem támogatásában”.

“Ma itt állok Önök előtt. Ma mint az Önök királya és az állam képviselője, magam kérek bocsánatot. Érzem a szavak súlyát a szívemben és a lelkemben” – fogalmazott.

Kiemelte: a rabszolgaság a legembertelenebb, a leginkább lealacsonyító, amellyel egy embert megfoszthatnak szabadságától.

“A rabszolgaság szörnyű öröksége máig velünk maradt. Hatásai még mindig érezhetők társadalmunkban a rasszizmus révén. Ezért ma, ezen az emléknapon bocsánatot kérek ezért az emberiesség elleni bűncselekményért” – fogalmazott.

A király azzal folytatta, hogy tiszteletben kell tartani a hollandiai emberek eltérő kulturális hátterét és befogadóbb társadalmat kell építeni.

“Arra kérem Önöket, hogy nyissák meg szívüket mindazok előtt, akik együtt szeretnének dolgozni Önökkel egy olyan társadalom építésén, amelynek mindenki teljes jogú tagja lehet” – fogalmazott.

A holland király végezetül közölte, hogy kérésére a mai napon vizsgálatot indítottak a holland uralkodóház, az Oránia-Nassaui-ház gyarmati történelemben betöltött szerepének megállapítására. Mark Rutte holland miniszterelnök a holland állam nevében tavaly decemberben kért hivatalosan bocsánatot a rabszolgák kizsákmányolásáért és a rossz bánásmódért a gyarmati korszakban. Rutte “emberiesség elleni bűncselekményként” említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ébresztőórák előtt voltak „kopogtatók”. Az 1970-es évekig felbérelhettél, úgynevezett kopogtatót, hogy megkopogtassa az ablakot, és reggel felébresszen. Hosszú botokat, csörgőket, puha kalapácsokat vagy borsólövőket használtak a "munka" elvégzéséhez. A szabály szerint addig nem hagyhatták el az ügyfél ablakát, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy fel nem ébredt. A fizetésük kevés volt, csak az eredeti munkájuk kiegészítésére volt elég. Általában időseb férfiak vagy nők végezték ezt a munkát, de volt rá példa, hogy járőröző rendőrök is így egészítették ki a keresetüket.

A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a XVII. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorba a holland uralom alatt. Hollandia az egyik utolsó európai országként, 1863. július 1-jén tiltotta meg a rabszolgaságot.

Kiegészítés: 2018-ban Dánia bocsánatot kért Ghánától, amelyet a 17. század közepétől a 19. század közepéig gyarmatosított. Júniusban Fülöp belga király „mélyebb sajnálatát” fejezte ki a kongói visszaélések miatt. János Pál pápa 1992-ben kért bocsánatot az egyház rabszolgaságban betöltött szerepéért. Az amerikaiak érzelmekkel teli harcokat vívtak a déli rabszolgatartók szobrainak ledöntésével kapcsolatban. Most Hollandia csatlakozott ezen országokhoz.

A kiegészítés után pedig még egy kép, érdekességképpen. Az alábbi fényképen az úgynevezett “kulikat” felügyelik a Deli Medan észak-szumátrai dohányraktárában, 1897-ben. Bár hivatalosan rabszolgaság már nem volt 1863 óta, a helyiekkel, és az odaszállított kínai “vendégmunkásokkal” rabszolgaként bántak továbbra is a holland kereskedők. A gyarmati “ültetők” által 1864 és 1938 között elért teljes Deli dohányeladások elérték a 2,77 milliárd guldent, vagy  jelenlegi pénznemre átszámítva körülbelül 40 milliárd USD. Vagyis azért még elvittek egy kis “aprót” a rabszolgaság eltörlése után is. Becslések szerint a kulik negyede meghalt a “szerződése” lejárta előtt. A “kuli” kifejezés eredetét, jelentését pár szóban nem lehet összefoglalni, de itt elolvashatod: anyanyelvcsavar.blog.hu, Kuli szavunk eredete

A holland felügyelők felügyelik a helyi kulikat a Deli Medan észak-szumátrai dohányraktárában, 1897. www.nationaalarchief.nl

Tan Malaka indonéziai gyarmatellenes aktivista, az 1920-as években, a következőket írta a Deli ültetvényekről:  “Deli, az arany földje, a kapitalisták menedékhelye, de a verejték, a könnyek és a halál országa, a munkások pokolja. A kulik munkára kényszerültek; rabszolgák voltak. A kulik hajnaltól estig dolgoztak, annyi fizetést kaptak, hogy megtöltsék a gyomrukat és eltakarják a hátukat; ólban éltek, mint a kecskék a ketrecükben, istenverésnek hívták őket, és bármikor megverhették őket, és a gazda kívánsága szerint, a felügyelők elvihették a nőket és lányaikat.” 

De azért, végül is, a bocsánatkérés szép dolog…

 

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések