Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. 
Posted in

Átfúrták a jeget ott, ahol eddig még senki! Elképesztő, hogy mit találtak a mélységben!

Science News pár hónapja tett közzé egy cikket, amiben egy antarktiszi kutatócsoport legújabb felfedezéséről számolt be. Első hallásara nem tűnhet akkora felfedezésnek, pedig nagyon is az, és mivel akkor ennek közléséről lemaradtunk, szeretnénk ezt is pótolni. 

Közhelyesnek hangozhat, hogy ha valaki azt mondja, “még mindig vannak feltáratlan területek a Földön“. Merthogy ez olyan hihetetlen, és csak amolyan “szólás-mondás”. Nos ez nem igaz, merthogy valóban vannak. Egy antarktiszi kutatócsoportnak sikerült kamerát juttatnia oda ahová még senkinek. Ez pedig a vízen úszó jégpáncél alatti terület. Miért is olyan érdekes ez? Hát azért mert ezeken a helyeken, a jég akár 7-800 méter vastag is lehet. Az ilyen a területek esetében eddig csak radar és a szeizmikus hullámok halvány visszaverődéséből következtettek arra, hogy mi lehet odalent.

2021-ben azonban egy új-zélandi tudóscsoport egy keskeny lyukat olvasztott a gleccser jegébe (  800 kilométerre a Déli-sarktól ), amin keresztül egy kamerát eresztettek le a mélységbe. Amit odalent láttak, azt ember eddig még nem látta. Sejtések voltak arról, hogy lehet ott is élet,  mivel egy mélységben megbúvó, sáros árapálymocsárban kanyargó folyót sejtettek odalent, és feltételezték, hogy mikroorganizmusok képesek lehetnek életben maradni, azonban ennél sokkal nagyobb volt a döbbenet. Nagyjából 500 kilométerre a nyílt, napsütötte óceántól egész halrajok úszkáltak fel-alá, több tucat színes, tengeri teremtmény, és más azonosítatlan létforma.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

A kutatók 2021 végén pillanthattak be először a rejtett világba, amikor 500 méteres jégen fúrtak keresztül, és műszereket eresztettek le, hogy megfigyeljék a lenti barlangot ( a képen fúrás látható ).C. STEVENS/NIWA ( CC BY-ND )

Craig Stevens, az új-zélandi Wellingtoni Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet oceanográfusa elmondta, hogy a felfedezés azért nagy léptékű, mert így közelebb kerültek annak bizonyításához, hogy például a Jupiter és a Szaturnusz jéggel borított holdjainak mélyén, ahol az Antarktiszihoz hasonló természeti körülmények lehetnek, akár hasonló módon fennmaradhatott élet. Következésképpen napfény nélküli, teljes sötétség, rendkívüli hideg, oxigénhiányos környezet. A tudósok már régóta feltételezik, hogy az Antarktiszt borító hatalmas jégtakaró nagy része alatt folyékony víz található. Ez a víz a jég alsó részének lassú, évente néhány cm vastagságban történő olvadása során keletkezik a Föld belsejéből szivárgó hő hatására. Íme, hogy mit láttak odalent:

Hirdetés