A római kori viccek főként az ókori szerzők jóvoltából maradtak fenn. Ezek közül sok valós történetekből nőtt ki – olyan elbeszélésekből, melyeket például a jogász Ciceró említett. Érdemes megjegyezni, hogy Cicerót már kétezer évvel ezelőtt is tréfamesternek, játékos kedvű embernek tartották. Cicero szerint a humor lényege abban rejlik, hogy kétértelműségre, váratlanságra, szójátékokra, iróniára, gúnyra, butaságra vagy épp ügyetlenkedésre épül. A római viccek gyakran egy-egy ismert karaktertípusra, sztereotípiára, idegenekre vagy hírességekre irányultak, akiket a közösségek jól ismertek.
ChatGPT Image 2025. ápr. 12. 20_01_18
Egy ősi tréfa Augustus császárról – Macrobius szerint
Az egyik legkorábbi, kitalált történeten alapuló viccet Macrobius, 4–5. századi római író örökítette meg Saturnalia című művében – de a történet minden bizonnyal már korábban is létezett:
Egy provinciabeli férfi Rómába érkezik, és az utcákon sétálva mindenki figyelmét felkelti, mert kiköpött mása Augustus császárnak. A császár a palotába hívatja, végignézi, majd megkérdezi tőle:
– Mondd csak, fiatalember, járt valaha az anyád Rómában?
Mire az ifjú:
– Ő nem. De az apám gyakran megfordult itt…
( Macrobius, Saturnalia, 2.3 )
Ez a csavaros válasz finom célzással él, amitől a tréfa igazán rómaivá válik.
Szóviccek és kétértelműségek – Aulus Gellius anekdotája
Egy másik vicces példa Aulus Gelliustól, a 2. századból származik:
Egy férfi a censor előtt áll, aki arról faggatja, hogy nős-e. A censor így kérdezi:
– Teljes őszinteséggel válaszolva: van feleséged?
– Hogyne lenne! Csak nem teljes őszinteséggel…
( Noctes Atticae, IV.20 )
Ciceró jóslatokról szóló története
Egy 1. századi történet Cicero „A jóslásról” ( De Divinatione ) című művéből:
Egy futó, aki az olimpiai játékokon akar indulni, azt álmodja, hogy négyesfogatot hajt. Másnap reggel felkeres egy álomfejtőt.
– Ez győzelmet jelent – mondja az álomfejtő –, a lovak ereje és gyorsasága miatt.
Azért biztosra megy, és megkérdez egy másik jósnőt is, aki így felel:
– Veszíteni fogsz. Nem érted? Már négyen megelőztek!
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást.
Hogyan nevettek a rómaiak?
Mary Beard, az ókori Róma kutatója szerint a rómaiak valószínűleg úgy nevettek, mint mi – például „Ha-ha!” – viszont nem mosolyogtak. A „mosoly” latin megfelelője ugyanis nem létezett a klasszikus Róma idején, az csupán később került a nyelvbe. Beard a francia történész Jacques Le Goff elméletére hivatkozik, aki szerint a „nevetés” mint szokás igazán a középkor találmánya. Ugyanakkor a viccelődés és tréfa mesélése az ókori görögök és rómaiak öröksége, tőlük tanultunk meg nevetni. Természetesen a rómaiaknál sem volt illendő mindenből viccet csinálni. Például úgy tartották, hogy vak embereken nem illik gúnyolódni. Ráadásul nem minden vicc volt igazán vicces – némelyik, ahogy ma mondanánk, igazi „antik vicc” ( elcsépelt ) volt.
A császárok humorérzéke
Néhány történet azt is megmutatja, mitől nevetett vagy borzongott meg egy római uralkodó. Például Caligula egyik híres lakomáján egyszer csak hangosan nevetni kezdett. A konzulok érdeklődve kérdezték, mi olyan vicces:
– Mit gondoltok, mi máson nevetnék, mint azon, hogy ha egyetlen intést teszek, titeket mindkettőtöket kivégeznek?
( Suetonius: Caligula, 32 )
Római színházak és komédiák
A rómaiak a mindennapokban is keresték a nevetést – gyakran látogatták a színházakat, ahol komédiákat ( például Plautus darabjait ) vagy pantomimokat ( mint Publilius Syrus művei ) adtak elő.
Philogelos – Az első fennmaradt viccgyűjtemény
A legkorábbi ismert, fennmaradt vicckönyv a Philogelos ( A nevetés kedvelője – görögül ) címet viseli. Ez egy 265 viccből álló gyűjtemény, amely különböző kategóriákra oszlik: tanítók, bölcsek, tudálékosok, részegek, bolondok, stb. A könyv a 4. században íródott görög nyelven, ismeretlen szerzőtől.
Néhány példa az ókori viccek közül:
#27
Egy filozófus megbetegedett, és megígérte az orvosnak, hogy ha felépül, megfizeti. Amikor a felesége rászólt, hogy ne igyon bort lázasan, azt felelte:
– Azt akarod, hogy meggyógyuljak, és még fizessek is?
#43
Egy filozófusnak azt mondják:
– A szakállad kezd kinőni.
Erre ő hátramegy a ház mögé, hogy ott várja meg. Egy másik filozófus megkérdezi, mit csinál, és mikor meghallja a történetet, azt mondja:
– Nem csoda, hogy azt mondják, hiányzik belőlünk a józan ész. Honnan tudod, hogy nem az első kapun keresztül nő?
#45
Egy filozófus az éjszaka folyamán megerőszakolta a nagyanyját, és az apjától ezért verést kapott. Erre így fakadt ki:
– Te már régóta lovagolod az anyámat, és én nem ütöttelek meg érte. Most meg kiakadsz, hogy először fekszem le a te anyáddal?
#51A és B
Egy filozófus meglát egy mély kutat a birtokán, és megkérdezi:
– Jó az a víz?
– Nagyon is – válaszolják a szolgák – a szüleid is ebből ittak.
Erre a filozófus csodálkozva:
– Milyen hosszú nyakuk lehetett, hogy ilyen mélyről ittak!
#64
Egy filozófus nadrágot vásárolt, de olyan szűk volt, hogy alig tudta felvenni. Ezért leborotválta a lábát, hogy beleférjen.
#70
Egy filozófus beteg barátját látogatja meg. A feleség így szól:
– Elment.
Mire a filozófus:
– Ha visszajön, mondd meg neki, hogy beugrottam!
#98
Egy ismerős megszólít egy filozófust:
– Gratulálok, fia született!
– Köszönet az olyan barátoknak, mint te!
#107
Egy hencegő, de valójában szegény ember beteg lett. A barátnője hirtelen meglátogatta, és rajtakapta, hogy nádtakarón fekszik. Erre ő így magyarázkodott:
– A város legjobb orvosai javasolták, hogy ilyen matracon aludjak!
#114-117
Több vicc is szól az abderaiakról és herniás eunuchokról – nem mindig a legfinomabb humorral. Például:
– Egy abderai eunuchnak sérve lett.
– Egy abderai férfi véletlenül rálépett éjjel az alvótársának sérvére, mire az felkiáltott. A másik megkérdezte:
– Miért nem feküdtél fejjel felfelé?
Felhasznált forrás: imperiumromanum.pl, Roman sense of humor
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?