Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Szükségpénzek vérrel szennyezett harctéri töltényhüvelyekből ( Kolumbia, 1902 )

Kolumbia történetének egyik leghosszabb és legvéresebb konfliktusa az úgynevezett „Ezer napos háború” volt. A harcok 1899. október 17-én kezdődtek, és 1902. november 21-én értek véget a „Wisconsin-i Egyezménnyel”, amelyet a felek egy azonos nevű hajón írtak alá. 1902. július 19-i rendelete értelmében Ramón González Valencia tábornok – aki akkoriban Santander megye kormányzója, valamint polgári és katonai vezetője volt – engedélyezte szükségpénzek ( ún. ostrompénzek ) verését kizárólagos használatra Santander területén.

A kormánycsapatok a palonegrói csata előestéjén, 1900 ( A kép forrása: en.wikipedia.org )

Mivel a hadsereg kifizetésére alkalmas pénz teljesen hiányzott, rendkívüli megoldáshoz folyamodtak: a megfelelő fémek hiányában elrendelte, hogy a katonák gyűjtsék össze a „Palonegro”-i csatában kilőtt puskagolyók vérrel szennyezett hüvelyeit. Ez a csata 1900. május 11. és 25. között zajlott le, és a liberális Rafael Uribe Uribe tábornok csapatait itt vereség érte, miután korábban, 1899. december 15-én, „Peralonso”-nál győzelmet arattak a konzervatívok felett. A pénzverést Bucaramanga városában – Santander megye székhelyén – a Penagos testvérek műhelye végezte. Az alábbi mennyiségű érmék készültek el:

  • 684 000 darab 50 centavos,

     

    Tudtad? ( történelmi érdekességek )

    1849-ben dobták piacra az Amerikai Egyesült Államokban a Mrs. Winslow’s Soothing Syrup nevű gyógyszert, melyet nagyon hatásosnak tartottak a síró csecsemők lenyugtatására, illetve a fogzó kicsik csillapítására. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban széles körben reklámozott szer morfint tartalmazott, és egészen 1930-ig forgalmazták. 

  • 130 500 darab 20 centavos,

  • 250 000 darab 10 centavos, ami összesen 393 100 peso értékű pénzt tett ki a rendeletben engedélyezett 750 000-ből.

Kolumbia – 50 centavo, 1902 ( Ezer napos háború ) – Santander megyei szükségpénz ( A kép forrása: ma-shops.com )

Az érmék egyoldalas kivitelűek, peremüket enyhén lekerekítették, hogy ellenállóbbak legyenek és ne vágjanak. Súly- és darabszám-alapú becslések szerint a „Palonegro”-i csatamezőről körülbelül 300 000 töltényhüvelyt gyűjtöttek össze az érmegyártáshoz. Az 1903. január 29-én kiadott 102-es számú elnöki rendelet szerint – amelyet José Manuel Marroquín ügyvezető elnök írt alá – ezek a szükségérmék továbbra is hivatalos fizetőeszközök maradnak Santander megyében egészen addig, amíg az állami pénzügyminisztérium azokat nem váltja be országos bankjegyekre, majd megsemmisíti az érméket beolvasztás útján.

Hirdetés