A porördögök ( dust devils ) Mars felszínén is gyakori jelenségnek számítanak. Hasonlóan a földi változataikhoz, ezek a kisebb örvények akkor alakulnak ki, amikor a Mars egyes területeit felmelegíti a napsugárzás, a felszín feletti levegő pedig feláramlik és spirálisan mozogni kezd, közben port emelve magával. A Mars alacsonyabb gravitációja miatt ( a földi érték kb. 38%-a ) ezek a jelenségek jóval nagyobb méreteket is elérhetnek: akár 8 kilométer magasra is nőhetnek, és a szélsebességük elérheti a 45 m/s-ot is. Fontos szerepet játszanak a Mars időjárási és éghajlati folyamataiban, mivel jelentős mennyiségű port képesek szétteríteni a bolygó felszínén. Amikor a Mamers Valles felett haladt el – ez egy kanyargó völgy- és csatornarendszer az Arabia Terra kráterekkel tarkított északi magasföldjén –, az Európai Űrügynökség Mars Express szondája több tucat aktív porördögöt észlelt.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az Oxfordi Egyetem régebbi, mint az Azték Birodalom. Az Oxfordi Egyetem már 1096-ban fogadta az első hallgatókat. Ezzel szemben Tenochtitlán városát a Texcoco-tónál, amely az Azték Birodalom fővárosa lett, "csak" 1325 táján alapították. |
Az ESA Mars Express űrszondájának ezen a képén a Mamers Valles egy része több tucat apró porördögöt ábrázol. ( A kép forrása: ESA/DLR/FU Berlin )
A felvételt a High Resolution Stereo Camera ( HRSC ) készítette, amely a Mars Express nyolc műszerének egyike, és 2003 óta térképezi a vörös bolygó felszínét. A kép több, egymást követő HRSC-felvétel kombinálásával készült, akár kilenc különálló kameracsatorna összehangolásával. Ez a többrétegű feldolgozás lehetővé teszi a felszínen zajló mozgások kimutatását, így a tudósok meghatározhatják a porördögök irányát és sebességét is. A Mamers Valles csatornarendszere mintegy 1000 kilométer hosszan húzódik a Mars ősi déli magasföldjeitől az északi síkságok felé, szélessége helyenként eléri a 25 kilométert, mélysége pedig a 1,2 kilométert. A környező területen több különleges felszínforma is megfigyelhető: asztalhegyek, meredek sziklafalak, valamint a por és törmelék alatt rejtőző vízjég-gleccserek. Egyes csatornák sötétebb anyaggal vannak borítva, amelyet vulkanikus eredetű homoknak tartanak, és amelyet részben a szél hordhatott oda. Számos jel arra utal, hogy ezen a vidéken egykor víz folyt, illetve különböző időszakokban láva vagy jég is formálta a felszínt. Ez összhangban áll a terület korával, amely a késő noachiai időszakra datálható, nagyjából 3,8 milliárd évvel ezelőttre. Ebben a földtörténeti korszakban a Mars fokozatosan átalakult: egy melegebb, nedvesebb és aktívabb geológiai múlttal rendelkező bolygóból a ma ismert, rendkívül hideg, száraz és többnyire geológiailag inaktív égitestté vált.
Hirdetés
