A világtérképek, amelyeket iskolák falán, tankönyvekben vagy online böngészőkben látunk, gyakran olyan képet festenek a Földről, amely nem teljesen felel meg a valóságnak. Egyes kontinensek és országok aránytalanul nagynak tűnnek, míg mások méretükhöz képest meglepően kicsik. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb térképtípus, a Mercator-vetület különösen sok kritikát kapott a földrajzi torzításai miatt – leginkább azért, mert például Grönlandot majdnem akkora méretűnek mutatja, mint Afrikát, holott a valóságban utóbbi tizennégyszer nagyobb. Ez a cikk bemutatja, hogyan alakult ki ez a torzított világkép, milyen történelmi és politikai hatásai voltak, és milyen alternatívák születtek a pontosabb ábrázolás érdekében.
Mercator 1569-es világtérképe ( teljes címe latinul: Nova et Aucta Orbis Terrae Descriptio ad Usum Navigantium Emendate Accommodata ), amely a 66° déli és 80° északi szélességi körök közötti területeket ábrázolja.
1569-ben Gerardus Mercator, flamand földrajztudós és térképész megalkotta a Mercator-vetületet, amely a Föld térképének síkban történő ábrázolására szolgált, elsősorban a hajózási útvonalak megkönnyítésére. Ez a vetület lehetővé tette a tengerészek számára, hogy az óceánokon egyenes vonalat húzva könnyedén meghatározzák az irányt A pontból B pontba. Ugyanakkor ez az ábrázolás erősen torzította a pólusokhoz közelebbi területek, mint például Grönland, Oroszország vagy Észak-Amerika méreteit, így ezek jóval nagyobbnak tűntek, mint valójában. Afrika, India és Dél-Amerika ezzel szemben látványosan kisebbnek tűntek a valóságos arányukhoz képest.
A világ Mercator-vetülete a 85° déli és 85° északi szélességi körök között. Figyeljük meg Grönland és Afrika méretarányának torzulását.
Ezen torzulás sokáig nem okozott problémát, mivel a térkép elsődlegesen európai hajósoknak készült, és nem politikai célokat szolgált. Ennek ellenére a világ vizuális felfogását évtizedekre befolyásolta. 1855-ben James Gall skót kartográfus kidolgozott egy alternatív térképvetületet, amely a területek méretét pontosabban tükrözte, de ez a vetület hosszú időre feledésbe merült. 1973-ban Arno Peters német filmrendező és újságíró sajtótájékoztatón bírálta a Mercator-vetületet, kijelentve, hogy az nemcsak pontatlan, de rasszista is, mert a fejlettebb északi országokat aránytalanul nagyobbnak mutatta, miközben a fejlődő déli országok – mint Afrika és Latin-Amerika – lekicsinyítve szerepeltek rajta.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
A torzított és a valós méret arányai. Megjegyzendő, hogy a térkép többszörösen megszakított politikai vonalak mentén.
Szerinte ez vizuálisan hozzájárult ahhoz, hogy a világ kevésbé vegye komolyan a szegényebb nemzetek problémáit. Peters megoldása a saját vetülete volt, amely szerinte egyenlőbb és pontosabb képet adott a világ valódi méreteiről. Térképét hamar felkarolták a nemzetközi segélyszervezetek és a fejlődő országokkal foglalkozó intézmények, mivel az ő régióikat sokkal valósághűbben ábrázolta. Később kiderült, hogy Peters valójában nem új vetületet talált ki, hanem újrafelfedezte James Gall térképét – így a térképet azóta “Gall–Peters-vetületnek” nevezik. A kartográfusok már a 20. század közepétől, az 1940-es évektől kezdve kifogásolták a Mercator-vetületet, és sürgették a pontosabb, arányosabb térképek használatát, ám az emberek vizuális megszokása miatt ez lassan ment. A világ továbbra is a torz Mercator-térképet használta, amelyen például Grönland majdnem akkorának tűnik, mint Afrika, miközben a valóságban Afrika 14-szer nagyobb nála.
A világ térképe Gall–Peters-vetületben
Ezt a torzulást jól szemlélteti az, amikor Grönlandot méretarányosan, egy gömbön vagy méretarányos vetületen látjuk – ott már világosan látszik, hogy Grönland valójában háromszor akkora, mint Texas, de még így is jóval kisebb Afrika kontinensénél. A torzulás oka az, hogy egy gömb felszínét nem lehet torzítás nélkül síkba kiteríteni – vagy a formák, vagy a méretek, vagy a távolságok torzulnak. A Mercator-vetület a formák és az irányok megőrzését választotta, a méretek kárára. Az újabb technológiák és online eszközök – például a „The True Size Of” nevű weboldal – lehetővé teszik, hogy a felhasználók országokat mozgassanak és méretarányosan hasonlítsanak össze, így könnyebben érzékelhetővé válik, mekkorák is valójában a különböző területek. Grönland politikai szempontból is érdeklődés tárgyává vált, amikor 2019-ben Donald Trump amerikai elnök felvetette az ötletet, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot. Az ötlet meglepetést és értetlenséget váltott ki a helyiek körében. Grönland ma Dánia önkormányzattal rendelkező területe, 2009 óta saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, amely a belügyeket irányítja, míg a külpolitika és a hadügyek továbbra is Dánia kezében maradtak. A sziget lakói dán állampolgárok, és az általuk lakott terület körülbelül hússzor nagyobb, mint Dánia anyaországa. A térképek tehát nem csupán navigációs segédeszközök: alakítják a világképünket, sőt akár politikai döntésekre is hatással lehetnek – éppen ezért nem mindegy, milyen térképet használunk.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?