London, 2024. február 22., csütörtök ( MTI ) – Egy tudóscsoport megfejtette a bálnák énekének titkát. A Nature folyóiratban publikált tanulmányban bemutatják, hogy az óceánok legnagyobb bálnái hogyan képesek a kísértetiesnek hangzó, összetett hangok kiadására – számolt be róla csütörtökön a BBC News.
A púpos bálnák és más sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek. “A hangok abszolút létfontosságúak a túlélésükhöz, mivel azok segítségével találják meg egymást az óceánban párzáskor” – mondta el a kutatást vezető Coen Elemans professzor, a Dél-dániai Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A sziláscetek 14 fajból álló csoportot alkotnak, amelyek a sziláik ( lemezeik ) segítségével szűrik ki a planktonszerű apró élőlényeket a vízből a táplálkozáshoz. Mindeddig nem volt világos, hogy hogyan adtak ki kísértetiesen hangzó, összetett dallamokat. Elemans professzor kollégáival három partra vetődött bálna teteméből távolította el a gégét, és ezek segítségével végeztek kísérleteket úgy, hogy levegőt fújtak át rajtuk.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Fiatal púpos bálna ( A kép forrása: © Paul A. Souders / Getty Images )
Az emberi hangok a gégében lévő hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek. A bálnáknak azonban U-alakú a hangszáluk és gégéjükben egy zsírpárna is található, ezek között préselik át a levegőt a hangképzéshez. A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánban a hajózás által keltett zaj megzavarja a bálnákat. Ugyanis a bálnák énekének frekvenciája és a hajók által keltett zaj átfedésben van egymással – magyarázták a kutatók. A tanulmány szerzői szerint az óceáni zajok megakadályozhatják a bálnákat abban, hogy nagy távolságokra üzenjenek egymásnak. Ez a megállapítás létfontosságú lehet a púpos bálnák, kék bálnák és más veszélyeztetett tengeri óriások védelme szempontjából. Kate Stafford, az Oregoni Állami Egyetem bálnák kommunikációját kutató szakértője “úttörőnek” nevezte a tanulmányt. A tudós kiemelte: a bálnák különlegességét jelzi, hogy ilyen összetett hangzás kiadására képesek. A kutatás a bálnák evolúciójába is bepillantást enged azzal kapcsolatban, hogy őseik hogyan tértek vissza a szárazföldről az óceánokba, és milyen alkalmazkodásra volt szükségük ahhoz, hogy a víz alatt is kommunikálni tudjanak egymással.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?