Megdöbbentő felfedezés! Furcsa, “gombával fertőzött, halott bogarat” fedeztek fel, ami ennek ellenére még mindig él!

Az ausztrál esőerdőkben, azoknak az állatoknak, amelyek agresszívan viselkednek vagy ügyesen rejtőzködnek, nagyobb az esélyük a túlélésre. Azonban mások inkább azt a megoldást választják, hogy megjelenésükkel annyira megdöbbentik a ragadozókat, hogy azok, annak ellenére hogy éhesek, nem kockáztatják meg, hogy megtámadják őket. Ebben a taktikában nemrégiben egy lenyűgöző példát találtak, egy különleges ausztrál bogár formájában, amely úgy fest, mintha egy madárkakival és egy gombával fertőzött holttest keresztezése lenne.

A kócos, hosszú szarvú bogarat a Queenslandi Egyetem kutatócsoportja fedezte fel egy nemrégiben végzett expedíció során az ausztráliai Gold Coast esőerdeiben. A bogarat új fajként azonosították, ami elsőre szinte észrevétlen maradt, mert a kutatók rövid időre összetévesztették a madárkakival 🙂 “Egy reggel átsétáltam a Binna Burra Lodge kempingjében, és valami egy Lomandra-levélen megakadt a szememben” – mondta James Tweed, a Queenslandi Egyetem PhD-jelöltje, aki közzé tette a felfedezést. „Csodálkozásomra láttam a legkülönlegesebb és legbolyhosabb hosszúszarvú bogarat, amit valaha láttam. A 9,7 milliméteres ( kicsit több mint 1/3 hüvelyk ) átmérőjű, feltűnő vörös és fekete szépség volt, amelyet hosszú fehér szőrök borítottak” – tette hozzá Tweed.

Az eddig ismeretlen bogár ( A kép forrása: James Tweed )

Miután visszatért az expedícióról, Tweed áttanulmányozta a tudományos cikkeket, remélve, hogy megtalálja a bogárhoz tartozó fajt, ám hiába kereste, nem talált rá hasonló példányokat. Válaszokat keresve, képeket osztott meg a rejtélyes fajról egy ausztrál bogár Facebook-csoportban. Habár a bejegyzés nagy figyelmet és érdeklődést váltott ki, senki sem tudta azonosítani a rovart. Miután kapcsolatba lépett a canberrai Ausztrál Nemzeti Rovargyűjteménnyel, végre Tweed kézhez kapta a választ: a bogár egy teljesen új fajhoz tartozik, amely még egy új nemzetséghez is kapcsolódik: az Excastra albopilosa-hoz. „A nemzetségnek az Excastra  nevet választottuk , ami latinul „a táborból”, a faj nevének pedig az albopilosa  mellett döntöttünk, ami azt jelenti, hogy „fehér és szőrös”” – magyarázta Tweed.

Az Excastra albopilosa egy új rovarfaj és nemzetség. ( A kép forrása: Lingzi Zhou, Ausztrál Nemzeti Rovargyűjtemény )

Ami a különleges megjelenést illeti, a kutatók úgy vélik, hogy ez a Bates-féle mimika egy evolúciós “trükk”, amelyet az ártalmatlan fajok alkalmaznak annak érdekében, hogy veszélyesebbnek tűnjenek, mint amilyenek valójában. A finom fehér szőrszálak, amelyek borítják a bogarat, valószínűleg úgy alakultak ki, hogy azt sugallják, mintha a rovarat egy kórokozó gomba fertőzte volna meg. Ez a jelenség arra szolgál, hogy a bogár látszólag veszélyesebbnek és így kevésbé vonzónak tűnjön az ellenségek számára. „Még nem tudjuk, mire valók ezek a szőrszálak, de az elsődleges elméletünk az, hogy úgy néz ki a rovar, mintha egy rovarölő gomba pusztította volna el” – spekulál Tweed. “Ez valószínűleg eltántorítaná a ragadozókat, például a madarakat attól, hogy megegyék, de amíg valaki nem talál további példányokat és nem vizsgálja tovább ezt a fajt, addig nem tudjuk biztosan megmondani, miért ilyen szőrös ez a bogár” – mondta. A természetben számos találékony példát találhatunk a Bates-féle mimikára. Például a nagyobb egérfülű denevér olyan hangot ad ki, mint a darazsak védekező zümmögése, amikor a fülesbaglyok belépnek a barlangjukba. A bagoly, aki a megcsípéstől retteg, meghallva ezt a hangot, hirtelen elhagyja a denevér otthonát, anélkül, hogy tudná, hogy átverik. Ez egy kifinomult példa a Bates-féle mimikára, ahol egy faj másiknak tűnik azáltal, hogy utánozza annak jeleit vagy viselkedését, és ezáltal megőrzi saját túlélési esélyeit.

A tanulmány az Australian Journal of Taxonomy folyóiratban jelent meg .