Három kutató 700 000 dolláros díjat nyert, mert sikeresen alkalmaztak mesterséges intelligenciát a Vezúv kitörésében megsérült, 2000 éves tekercs elolvasásához. A Vesuvius Challenge kihirdette globális mesterségesintelligencia-versenyének fődíjasait, akik gyakorlatilag virtuálisan kicsomagoltak egy még tekercselt, elszenesedett papirusztekercset Herculaneum ősi városából. A Vezúv-kutatók az i.sz. 79-es kitörés ( ez temette el Pompeji ókori római városát is ). során eltemetett Herculaneum ókori városának megsemmisülésekor megsérült, sűrűn elszenesedett görög tekercseket próbálták rekonstruálni. A tekercsek, melyeket a párizsi Institut de France és a Nápolyi Nemzeti Könyvtár őriz, súlyosan sérültek, sokukat összemorzsolták a felgöngyölítés során. Az úgynevezett “Vezúv-kihívás”, melyet a tekercsek rekonstrukciójára hirdettek meg, magas felbontású CT-vizsgálatot alkalmazott a tekercsek vizsgálatára, és egymillió dolláros díjat kínált fel több nyeremény között a kutatások ösztönzésére.
Ez az egyik említett tekercs. A tekercseket a Vezúv i.sz. 79-es kitörése karbonizálta. ( A kép forrása: scrollprize.org )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
Ez pedig egy tekercs fizikai kibontására tett kísérlet eredménye. ( A kép forrása: scrollprize.org )
A díjat elnyert három kutató: Youssef Nader, Ph.D. diák Berlinből, Luke Farritor, egy diák és SpaceX gyakornok Nebraska-ből, valamint Julian Schilliger, egy svájci robotika hallgató. A csoport mesterséges intelligenciát használt a tintát a papirusztól való megkülönböztetésre, és a halvány, alig olvasható görög betűk mintáinak felismerésével dolgozta ki az olvasható szöveget. “E szövegek némelyike teljesen átírhatja az ókori világ kulcsfontosságú korszakainak történetét” – mondta Robert Fowler, a Herculaneum Társaság elnöke a Bloomberg Businessweek magazinnak. A kutatóknak négy legalább 140 karakter hosszú szövegrészt kellett visszafejteniük, ahol a karakterek legalább 85 százaléka helyreállítható volt. Farritor tavaly dekódolta az egyik tekercsből az első szót, amely a „lila” görög szó volt. A tekercs nagyjából öt százalékát sikerült visszafejteni közös erőfeszítéseikkel. A tekercs szerzője valószínűleg Philodémosz, az epikureus filozófus volt, aki az élet örömeiről írt. A tekercseket egy olyan villában találták meg, amelyről azt hitték, hogy Julius Caesar patrícius apósaé volt.
Egy rövid videó, hogyan kell elképzelni a “virtuális kibontást”
A verseny szervezői Brent Seales, a Kentucky Egyetem informatikusa, és Nat Friedman, a Microsoft által felvásárolt Github alapítója voltak. A záró részben a tekercs szerzője „árnyékot vet a meg nem nevezett ideológiai ellenfelekre – talán a sztoikusokra? –, akiknek „nincs mondanivalója az élvezetről, sem általában, sem konkrétan” – mondta Friedman. A soha nem látott ókori szövegek visszaszerzése jelentős áttörést jelent, mivel az ókori görög szövegeknek csak 3-5 százaléka maradt fenn az irvine-i Kaliforniai Egyetem adatai szerint. “Ez egy forradalom kezdete a herculaneumi papirológiában és általában a görög filozófiában. Ez az egyetlen könyvtár, amely az ókori római időkből került hozzánk” – mondta Federica Nicolardi, a nápolyi Federico II. Egyetem munkatársa a The Guardian újságnak. A következő lépés a kutatásnak a tekercs 85 százalékának visszafejtése lesz.
Hirdetés
