Posted in

A mesterséges intelligencia, kibontás nélkül elolvasott egy elszenesedett papirusztekercset, amit lehetetlen lett volna kinyitni!

Három kutató 700 000 dolláros díjat nyert, mert sikeresen alkalmaztak mesterséges intelligenciát a Vezúv kitörésében megsérült, 2000 éves tekercs elolvasásához. Vesuvius Challenge kihirdette globális mesterségesintelligencia-versenyének fődíjasait, akik gyakorlatilag virtuálisan kicsomagoltak egy még tekercselt, elszenesedett papirusztekercset Herculaneum ősi városából. A Vezúv-kutatók az i.sz. 79-es kitörés ez temette el Pompeji ókori római városát is ). során eltemetett Herculaneum ókori városának megsemmisülésekor megsérült, sűrűn elszenesedett görög tekercseket próbálták rekonstruálni. A tekercsek, melyeket a párizsi Institut de France és a Nápolyi Nemzeti Könyvtár őriz, súlyosan sérültek, sokukat összemorzsolták a felgöngyölítés során. Az úgynevezett “Vezúv-kihívás”, melyet a tekercsek rekonstrukciójára hirdettek meg, magas felbontású CT-vizsgálatot alkalmazott a tekercsek vizsgálatára, és egymillió dolláros díjat kínált fel több nyeremény között a kutatások ösztönzésére.

Ez az egyik említett tekercs. A tekercseket a Vezúv i.sz. 79-es kitörése karbonizálta. ( A kép forrása: scrollprize.org )

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott.

Ez pedig egy tekercs fizikai kibontására tett kísérlet eredménye. ( A kép forrása: scrollprize.org )

A díjat elnyert három kutató: Youssef Nader, Ph.D. diák Berlinből, Luke Farritor, egy diák és SpaceX gyakornok Nebraska-ből, valamint Julian Schilliger, egy svájci robotika hallgató. A csoport mesterséges intelligenciát használt a tintát a papirusztól való megkülönböztetésre, és a halvány, alig olvasható görög betűk mintáinak felismerésével dolgozta ki az olvasható szöveget. “E szövegek némelyike ​​teljesen átírhatja az ókori világ kulcsfontosságú korszakainak történetét” – mondta Robert Fowler, a Herculaneum Társaság elnöke a Bloomberg Businessweek magazinnak. A kutatóknak négy legalább 140 karakter hosszú szövegrészt kellett visszafejteniük, ahol a karakterek legalább 85 százaléka helyreállítható volt. Farritor tavaly dekódolta az egyik tekercsből az első szót, amely a „lila” görög szó volt. A tekercs nagyjából öt százalékát sikerült visszafejteni közös erőfeszítéseikkel. A tekercs szerzője valószínűleg Philodémosz, az epikureus filozófus volt, aki az élet örömeiről írt. A tekercseket egy olyan villában találták meg, amelyről azt hitték, hogy Julius Caesar patrícius apósaé volt.

Egy rövid videó, hogyan kell elképzelni a “virtuális kibontást”

A verseny szervezői Brent Seales, a Kentucky Egyetem informatikusa, és Nat Friedman, a Microsoft által felvásárolt Github alapítója voltak. A záró részben a tekercs szerzője „árnyékot vet a meg nem nevezett ideológiai ellenfelekre – talán a sztoikusokra? –, akiknek „nincs mondanivalója az élvezetről, sem általában, sem konkrétan” – mondta Friedman. A soha nem látott ókori szövegek visszaszerzése jelentős áttörést jelent, mivel az ókori görög szövegeknek csak 3-5 százaléka maradt fenn az irvine-i Kaliforniai Egyetem adatai szerint. “Ez egy forradalom kezdete a herculaneumi papirológiában és általában a görög filozófiában. Ez az egyetlen könyvtár, amely az ókori római időkből került hozzánk” – mondta Federica Nicolardi, a nápolyi Federico II. Egyetem munkatársa a The Guardian újságnak. A következő lépés a kutatásnak a tekercs 85 százalékának visszafejtése lesz.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?