Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. 
Posted in

Második világháborús német katona földi maradványaira bukkantak Kecskeméten ( feltehetően magyar bajtársai temették el )

Kecskeméten, egy építkezés során a Katona József Múzeum régészei második világháborúban elesett német katona csontjaira bukkantak – közölte a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre.

A hadisírgondozó szakemberek a helyszínen emelték ki a hiányos csontvázat, amelyet a régészek egy kutatóárokban, mindössze 30 centiméter mélyen találtak. A csontok hiánya feltehetően az 1990-es években végzett földmunkákra vezethető vissza, amikor a környéken lévő dombokat elhordták. A maradványokon több sérülés és csonttörés nyomát, valamint repeszdarabokat is azonosítottak. A sírból előkerült tárgyak – köztük Kriegsmarine-zubbony- és nadrággombok, illetve egy nadrágszíj – arra utalnak, hogy az elesett katona a német haditengerészet kötelékében szolgált. Érdekességként magyar zubbonygombok is előkerültek, amelyek elhelyezkedése arra enged következtetni, hogy a halottat egy magyar katonai zubbonnyal takarták le, vagyis az is feltételezhető, hogy magyar katonák temethették el. A feltárt csontokat és a mellékleteket a hadisírgondozók átadták a Német Hadisírgondozó Népi Szövetségnek, amely gondoskodik az elesett katona méltó újratemetéséről.

Hirdetés