Megdöbbentő információk kerültek napvilágra a Kennedy-aktákból! Oswald a merénylet előtt telefonon beszélt a szovjet nagykövetség egyik biztonsági őrével, miközben a CIA vélhetően túllépte hatáskörét. Titkos tengerentúli műveleteket hajtottak végre, beleértve illegális megfigyeléseket és más, rendkívül érzékeny beavatkozásokat!

Donald Trump elnök nemzetbiztonsági csapata teljesen váratlanul és felkészületlenül szembesült azzal a bejelentéssel, amelyet az elnök tett a napokban: közölte, hogy mindössze 24 órás határidővel nyilvánosságra kell hozniuk mintegy 80 ezer oldalnyi, John F. Kennedy elnök 1963-as meggyilkolásával kapcsolatos titkosított dokumentumot. Ez a váratlan bejelentés komoly felfordulást okozott a kormányzat illetékes szervei között, mivel a dokumentumok kiadásának előkészítése már hónapok óta zajlott, és a szakértők számára világos volt, hogy egy ilyen volumenű iratcsomag megfelelő vizsgálata és publikálása ennél jóval több időt igényel.

A dokumentumok nyilvánosságra hozatalának előkészítése már január óta folyt, amikor Trump aláírta a végrehajtási rendeletet ( 2025. január 23-án ), amely előírta az iratok közzétételét. A folyamat azonban a hétfő délutáni órákban még mindig tartott, amikor Trump a John F. Kennedy Előadóművészeti Központban tett látogatása során bejelentette, hogy az akták másnapra a nagyközönség számára is elérhetővé válnak. A váratlan időkorlát miatt a Nemzeti Levéltár és a hírszerző szervek munkatársai versenyt futottak az idővel, hogy megfeleljenek az elnöki utasításnak – írta meg a The New York Times. A dokumentumok kiadásának keddi ( 2025. 03. 18. ) napjára való előrehozatala óriási felbolydulást okozott a sajtóban és a történészek körében. Az alábbiakban a megjelenések pontos dátumai láthatók:

Újságírók, kutatók és amatőr nyomozók egyaránt átfésülték a 64 ezer oldalnyi aktát, abban a reményben, hogy találnak valami szenzációs felfedezést, amely új megvilágításba helyezheti Kennedy elnök halálának körülményeit. Az ügy jelentős közérdeklődést váltott ki, hiszen a Kennedy-gyilkosság évtizedek óta az egyik legnagyobb port kavaró politikai és történelmi esemény, amelyhez számtalan összeesküvés-elmélet kapcsolódik. Az emberek azt remélték, hogy végre fény derülhet valamiféle sötét titokra, amely alátámasztja azokat az elméleteket, amelyek szerint a merénylet hátterében egy kiterjedt összeesküvés állt. Azonban a nagy várakozás ellenére a nyilvánosságra hozott dokumentumok nem hoztak valódi, átütő erejű felfedezést. Noha egyes részletek érdekesek és relevánsak voltak, a dokumentumok többsége olyan hírszerzési jelentéseket és operatív feljegyzéseket tartalmazott, amelyek nem bizonyították egy második fegyveres létezését vagy egy nagyszabású összeesküvést. A titkosítás fenntartásának valódi oka inkább az amerikai hírszerzési módszerek és operatív taktikák védelme volt – derült ki a BBC elemzéséből.

Fénykép Kennedy elnökről a limuzinban Dallasban, Texas államban, a Main Streeten, percekkel a merénylet előtt. A limuzinban mellette tartózkodik Jackie Kennedy, John Connally texasi kormányzó és felesége, Nellie, 1963. november 22. ( A kép forrása: Walt Cisco, Dallas Morning News, Nyilvános munka; a szerzői jog 1991-ben megújítás nélkül lejárt. Először 1963. november 24-én tették közzé. )

Az évek során számos kutató, köztük Kennedy unokaöccse, ifjabb Robert F. Kennedy is sürgette, hogy hozzák nyilvánosságra a merénylettel kapcsolatos összes aktát. Sokan azt feltételezték, hogy minden további titkosított irat valamilyen döbbenetes bizonyítékot rejthet, amely megváltoztathatja a történeti narratívát. Ezzel szemben a most kiadott dokumentumok nagy része arról árulkodik, hogy a CIA és más hírszerző ügynökségek milyen forrásokból dolgoztak, milyen titkos műveleteket folytattak, és milyen módszereket alkalmaztak az 1960-as és 1970-es években.  A nyilvánosságra hozott dokumentumok rávilágítanak arra, hogy a CIA szoros megfigyelés alatt tartotta Lee Harvey Oswaldot – mondta Jefferson Morley, a The Washington Post egykori újságírója, a JFK Facts blog szerkesztője. „A CIA már jóval a merénylet előtt is komoly érdeklődést mutatott iránta, de ennek valódi mértéke csak az utóbbi években vált egyértelművé” – tette hozzá Morley. Bár az újonnan közzétett dokumentumok közül sok már korábban is elérhető volt, most ezek teljesebb, kevésbé cenzúrázott változatai váltak hozzáférhetővé. A kutatók továbbra is elemzik az anyagokat, de eddig nem került elő semmilyen szenzációs, új információ. A szakértők szerint ennek ellenére fontos lépést jelent az iratok nyilvánosságra hozatala az átláthatóság felé. Korábban több ezer dokumentum vált hozzáférhetővé, de sok esetben részben kitakart, szerkesztett formában. Más aktákat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva továbbra is visszatartottak. Philip Shenon, aki 2013-ban könyvet írt a Kennedy-merényletről, az Associated Press ( AP ) hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a korábban nyilvánosságra hozott iratokból kiderült: Oswald 1963 szeptemberében, néhány hónappal a merénylet előtt Mexikóvárosba utazott. Az AP szerint a CIA akkoriban figyelemmel kísérte őt. „Minden okunk megvan feltételezni, hogy Mexikóvárosban nyíltan beszélt Kennedy meggyilkolásáról, és hogy voltak, akik hallották is ezt tőle” – írta az ügynökség. Egy korábban nyilvánosságra hozott, 1975 áprilisi CIA-feljegyzésben a hírszerző ügynökség igyekezett kisebbíteni azt a jelentőséget, hogy mit tudott Oswald mexikóvárosi útjáról. A dokumentum szerint a CIA három telefonbeszélgetést rögzített Oswald és a szovjet nagykövetség egyik biztonsági őre között, de Oswald csak az egyik hívás során azonosította magát.

Lee Harvey Oswald letartóztatási kartonja 1963. november 23-án, egy nappal azután, hogy meggyilkolta John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnökét, 1963. november 23. ( A kép forrása: Dallasi rendőrség; Warren Bizottság, Ez a munka közkincs az Egyesült Államokban, mert az Egyesült Államok kormányának egy tisztje vagy alkalmazottja készítette el az Egyesült Államok törvénykönyve 17. címe 1. fejezetének 105. szakasza értelmében az adott személy hivatalos feladatai részeként )

Azonban a legtöbb elhallgatott részlet nem egy összeesküvés bizonyítéka volt, hanem az amerikai hírszerző hálózat működésére és belső mechanizmusaira vonatkozó, érzékeny információ. Bár a  ( itt van lehetőséged belenézni az aktákba >>>>> ) dokumentumok ( <<<<< itt van lehetőséged belenézni az aktákba ) nem tartalmaztak igazán meglepő új részleteket a Kennedy-merénylet kapcsán, néhány érdekességet mégis ki lehetett belőlük olvasni. Például egy 1975-ös, 693 oldalas titkos CIA-jelentés olyan eseteket dokumentált, amikor az ügynökség „túlléphette hatáskörét”. A jelentés részletezte a CIA egyes vezetőinek tevékenységét, valamint számos titkos tengerentúli műveletet, beleértve illegális megfigyeléseket és más, „rendkívül érzékeny” beavatkozásokat. David J. Garrow történész, aki kiterjedt kutatásokat végzett a hírszerzési archívumokban, úgy fogalmazott, hogy ez a dokumentum „a CIA rossz cselekedeteinek katalógusa”. Az újonnan nyilvánosságra hozott akták közül néhány közvetlenül érintett még élő személyeket is. Például az egyik számviteli nyilvántartás tartalmazta több tucat kongresszusi alkalmazott társadalombiztosítási számát az 1970-es évek végéről. Az egyik érintett, a 80 éves Judy K. Barga elmondta, hogy teljesen megdöbbent, amikor megtudta, hogy a személyes adatai is szerepelnek a kiadott dokumentumok között, és fogalma sincs, hogyan tudná eltávolítani azokat a nyilvános archívumokból. Ez felvetette a kérdést, hogy a titkosítás feloldásának folyamata mennyire volt átgondolt, és mennyiben sértette egyes személyek magánélethez való jogát. Egy másik érdekes felfedezés egy 1961-es memorandum volt, amelyet Kennedy egyik tanácsadója írt az elnöknek. A dokumentumban az illető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a külföldi nagykövetségeken dolgozó CIA-tisztek alááshatják a külügyminisztérium tekintélyét és befolyását. Bár ennek nem volt közvetlen kapcsolata Kennedy meggyilkolásához, rávilágított a CIA és az amerikai külpolitika közötti feszültségekre az 1960-as évek elején. Összességében tehát a dokumentumok nyilvánosságra hozatala nem hozott áttörő bizonyítékot a Kennedy-gyilkosság körülményeire vagy egy esetleges összeesküvés meglétére. Ehelyett a CIA és más hírszerző szervek működésébe engedett betekintést, miközben felvetett kérdéseket az adatok védelmével és a történelmi dokumentumok megfelelő kezelésével kapcsolatban. Az iratok alaposabb átvizsgálása hosszabb időt igényel, és elképzelhető, hogy az elkövetkező években további érdekességek derülhetnek ki belőlük.